„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

biztosítanának, mert így jobban lehetne velük foglalkozni. Külön tanteremben játszhatnának, tornászhatnának és nem kellene sietni a tanterem átadásával a délután járó tanulók részére. Kéri lehetővé tenni, hogy a továbbiakban is kapjanak az osztály tanulói egy egyszerű uzsonnát. Kéri a Nőtanács segítségét a felnőttek oktatásának megszervezéséhez.

NAGY SÁNDORNÉ: Mint a Hiszöv vezetője elmondja, hogy szövetkezeteik sok cigány dolgozót foglalkoztatnak. A szövetkezetekben a cigány dolgozók sem dolgoznak rosszabbul, mint más dolgozók. Elmondja, hogy egy kosárfonó szakiskolát akartak tavaly létesíteni Kemecsén, azonban nem tudták a tervüket megvalósítani, mert a szövetkezeteknek nem volt pénze a tanfolyam anyagi fedezetének biztosításához. Segítséget az állami szervektől nem kaptak a tanfolyam megtartásához. Elmondja, hogy a helyiségek hiánya nagyban akadályozza, hogy a cigányok részére Háziipari Szövetkezeteket létesítsenek. E miatt szűnt meg a vásárosnaményi jól működő szövetkezet is. Itt a szövetkezet egy életveszélyes, romos helyiségben dolgozott. A tanács nem segített, így kénytelenek voltak a szövetkezetét felszámolni. Tarpán is akartak létesíteni egy háziipari szövetkezeti részleget, de a tanács itt is egy olyan helyiséget akart biztosítani, ahol dolgozni nem lehetett. Példákat sorol fel arra, hogy a cigány nők milyen eredményesen dolgoznak egyes háziipari szövetkezetben. Kéri, hogy a végrehajtóbizottság biztosítson valamelyik kastélyban egy alkalmas helyiséget arra, hogy háziipari tanfolyamokat szervezhessenek, s kéri, hogy az átképzési időre az anyagi fedezetet biztosítsák a Hiszöv részére. Elmondja, hogy a Hiszöv foglalkozni akart nagyobb mennyiségű tiszakosár készítésével, amelyet exportálni is lehetett volna. Az illetékes minisztériumok ehhez nem adták meg a szükséges segítséget. A Hiszöv a maga részéről mindent megtesz a cigányok foglalkoztatására, amennyiben ehhez a szükséges segítséget megkapja.

LÁSZLÓ MARIA: Ismerteti a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének feladatait. Rámutat, hogy a szövetség együtt kíván működni az állami szervekkel, tömegszervezetekkel, s tagja a Népfrontnak is. Munkaprogramjuk első része a cigányok munkába állítása, azonban úgy látja, hogy a többi probléma is szorosan összefügg ezzel úgy hogy lényegében az egyes problémákat nehéz egymástól elválasztani.

Elmondja, hogy a Kerényi elvtársnő nevelési módszere nagyon megtetszett neki. Kéri Kerényiné elvtársnőt, hogy tapasztalatait, s nevelési módszerét írásban rögzítve juttassa el hozzájuk. A külön cigányosztályok felállítását helyesnek tartja. Rámutat, hogy egy bizonyos ideig ezt a módszert alkalmazni kell addig, amíg egészségügyi, kulturális és egyéb vonatkozásban a cigányság egy bizonyos színvonalat el nem ér. Foglalkozik az egészségügyi problémákkal. Rendkívüli jelentőségűnek tartja, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően egyszerű kutakat készítsenek a vízellátás biztosítására. Fontosnak tartja a WC-k építését is. Nagyon helyesli az állati hulláknak az elégetéssel történő megsemmisítésére vonatkozó javaslatot. Javasolja, hogy a nagyobb cigánytelepeken a Nőtanács segítségével képezzenek ki egy-egy egészségőrt, aki az egészségügyi osztállyal tartaná a kapcsolatot. Véleménye szerint a munkalehetőségek megteremtése, az egészségügyi és kulturális problémák megoldása után könnyebb lesz a települési problémákat is megoldani.

Rámutat arra, hogy a cigányság problémáinak megoldása nem csupán egy minisztériumhoz tartozik. Eddig csupán az Egészségügyi Minisztérium foglalkozott ezzel. Azonban ez az állami szervek közös feladata.

196