„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
elhal, azt a lakhelyet [örökre]21 elhagyja. Tele van babonával s azokban rendíthetetlenül hisz. Babonáit azonban nem árulja el senkinek. A férfi nem dolgozik, csak asszonyával dolgoztat, s üzleteiből tartja a családot. [Még mai nap is]22 szarvasmarhával kupeckodik az asszony pedig tűvel, cérnával, szappannal némelyik háznál szőtt szárító kötéllel. Egy- részük apróbb háztartási munkát végez [vagy kártyát vet]23. Az effajta cigányság közül zenészek [ritkán]24 kerültek ki, [vagy csak igen szórványosan]25. A tisztaságra nem kényesek semmilyen vonatkozásban, apró putriban laknak. Általában az igénytelenség jellemzi őket. Mindent elfogyasztanak, akármilyen betegségben pusztult is el az állat. Az orvosi megfigyelések szerint sok közöttük a tüdő, vér és nemi bajos. A járványos betegségeket azonban nehezebben kapják meg, mint a másik fajta cigányság. Orvosi vélemény szerint ez annak köszönhető, hogy állandóan szabadlevegőn tartózkodnak más cigányokkal nem szívesen érintkeznek és így nincsenek kitéve a fertőzés lehetőségének. A megyénk területén már az effajta cigányságból csekély számú található. Az effajta cigányságnak a munkába állítása a legnagyobb nehézségbe ütközik.26 A kevert fajtájúak élete ugyanilyen nagy vonásokban, de sokban elüt az előbbiektől. Ezek lassan-lassan keveredtek és ma is keverednek a fehérbőrűekkel, [de a tapasztalat azt mutatja, hogy a leszármazottak túlnyomó többségénél az öröklésben leginkább a rossz jellemvonások összegződnek]27. Ezek [már látszatmunkát vállalnak]28, lobbanékonyak, verekedősebbek a lopástól és a rablástól sem riadnak vissza, sőt gyakori a rablógyilkosság is. A saját nyelvet beszélők a közelükben sem szeretnek lakni, hanem mindig a község ellenkező végén telepednek meg. [Munkavállalásnál a legnehezebb munkától sem riad vissza.]29 A munkában nem kitartók. Az effajta cigányság már jobban szereti a tisztaságot szereti a rendet többet érintkezik a falu lakosságával igényesebb igényeinek kielégítésére igyekszik munkát vállalni, tanulékonyabb igyekszik azonban megélhetésének biztosítására könnyebb munka lehetőségeket választani, zenéléssel foglalkozik, igyekszik családjának házat biztosítani, de hajlamos arra is, hogy a keresményét eligya. A társadalomba való beolvadásra hajlamosabb. A felszabadulás előtt hatósági intézkedésről csak annyiban beszélhetünk, amennyiben egészségügyi vonalon feltétlenül szükségessé vált egy-egy járvány kiütések alkalmával a cigánytáborok fertőtlenítése, vagy lezárása. Egyébként a hatóság a cigányüggyel soha nem foglalkozott, soha nem gondolt arra, hogy a cigányságot átneveléssel öntudatra ébresztéssel a társadalom polgárává [lehet tenni]30. Sok hatósági intézkedés pedig egyenesen arra irányult, hogy a társadalomból még inkább ki legyenek közösítve. Községekben 21 Pirossal kihúzva. 22 Pirossal kihúzva. 23 Piros ceruzával a szöveg fölé írva. 24 Pirossal beírva az „egyáltalán nem” kifejezés helyébe. 25 Pirossal kihúzva. 26 Ezt a bekezdést piros ceruzás zárójelek közé tették. 27 Ezt a szövegrészt piros ceruzás zárójelek közé tették. 28 Pirossal a szöveg fölé írva a „nem szeretnek dolgozni” szavak helyébe. 29 Ezt a mondatot piros zárójelek közé tették. 30 Piros ceruzával a sor fölé írva a „tették volna” kifejezés helyett. 40
