„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
és általában lakóterületeken csak akkor bírt tudomással a hatóság arról, hogy a községben még cigányok is laknak, ha a községeknek valamelyes ingyen munkára volt szüksége. Ez a bánásmód a cigányságot még inkább elszigetelte és még inkább elvette a kedvét attól, hogy valamelyes munka vállalásába bekapcsolódott volna, s ez által munkájával igyekezett volna megélhetését biztosítani, s maga a társadalom kényszerítette arra, hogy tunyaságban éljen létfenntartására szükséges dolgokat lopással szerezze meg. A cigányságban ez a kezelési mód még inkább mélyítette az alsóbbrendű tudatot s a munkavállalástól nemcsak a lustaság tartotta vissza, hanem az is, hogy ezáltal bele lett nevelve hogy más munka elvégzésére mint [emésztőgödörtisztitás]31, vályogvetés, vagy sármunka nem is képes. A felszabadulás után azonban a cigánykérdés felszámolásával kapcsolatosan a hatósági intézkedések sorozata indult be. Már ez a hatósági intézkedések megkezdődtek a földosztás során. Ugyanis a fölosztás során több községben az arra érdemes cigányok között többen házhelyhez sőt két-három hold szántóföldhöz is lettek juttatva. így például Eper- jeske községben több cigány család részére lett szántóföld juttatva. Már a házhely osztás során is nem igyekeztek arra, hogy a cigányságot, akik házhelyhez lettek juttatva nem szorították ki a falu végére, illetve a házhelyek végére, hanem a többi házhelyek között szórványosan nyertek elhelyezést. A házhelyhez való juttatás után több cigány család igyekezett magának rendes kis lakóházat felépíteni s hogy a lakóházát felépíthesse ön- kénytesen (sic!) igyekezett ipari munkában elhelyezkedni. Az ipari munkába való elhelyezkedést a hatóság is nagymértékben elősegítette a toborzásokkal. A munkába való felszívódások nemcsak az ipar felől indult meg, hanem megindult a mezőgazdaság felé is természetesen nem olyan mértékben, mint amilyen mértékben az kívánatos lett volna. A munkába való elhelyezkedések során [régi alaptermészetük továbbra is kiütközött]32, mert a munkahelyet igen gyakran változtatták, sőt igen gyakori volt azoknak a száma is, akik a munkába eltöltött rövid idő után a munkahelyet önkényesen elhagyta. [De nem csak a munkábahelyezés terén történt hatósági intézkedés, hanem a gyermekek beiskolázásánál is történtek erélyes hatósági intézkedések mert a cigánygyermekek a behatáson kívül az iskola látogatása is állandóan szorgalmazva van.]33 [Az iskolaköteles gyermekeken kívül gondoskodás történik az analfabéta cigányságnak esti tanfolyomokon való képzése és tanítása. Természetesen az analfabéták nagy százaléka a cigányság soraiból kerül ki.]34 A Végrehajtóbizottság 1951. február hó 14-én tartott ülésében foglalkozott a cigánykérdés rendezésével. A Végrehajtóbizottság határozatában utasítást adott a cigánykérdéssel kapcsolatban egyes adatok felmérésére. A határozat alapján történt felmérés után megállapítást nyert, hogy a megye területén összesen 17.721 cigány él. Ha az időközben beállt természetes szaporodást, halálozást figyelembe vesszük úgy a cigányság lélekszáma kb. 18 ezerre tehető [ma is]35 31 Betoldás a sor fölé piros ceruzával. 32 Pirossal kihúzva. 33 A teljes bekezdést pirossal áthúzták. 34 A teljes bekezdést pirossal áthúzták. 35 Betoldás piros ceruzával. 41
