„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Az itt található feljegyzés szerint minden valószínűség szerint a mai Cigánd község a XIII-XIV-ik században alakult és lakossága cigányok voltak. A későbbi időben találunk feljegyzést arra vonatkozólag is, hogy Bethlen Gábor a XVII- ik század elején Munkácson „Cigány Hegedűs Györgynek” birtokot adományozott. Thököly Imre neje Zrínyi Ilona pedig 1682-ik évben a munkácsi uradalmat összeiratta és az uradalom létszámába cigányok is fel lettek jegyezve.16 A II. Rákóczi Ferenc seregében állandóan tartózkodtak szervezett zenekarok. A cigányság ebben az időben is zenéléssel tégla és vályogvetéssel és kovács munkával foglalkoztak. Mária Terézia a kóbor cigányokat állandó lakhelyre akarta szorítani és le akarta telepíteni és 1768-ban a munkácsi cigányok is elhelyezést nyertek. 1775-ben pedig el lett rendelve, hogy a tömegesen lakó cigányokat széjjel kell osztani. Mária Terézia idejében a cigányok 51 krajcár fejadóval voltak megadóztatva, majd II. József idejében telkeken nyertek elhelyezést. Miután telkeket kaptak 1781 évben eszközölt összeírás alkalmával már nem lettek cigányokként számbavéve, mert földműveléssel és iparral foglalkoztak, de ez a foglalkozásuk csak rövid ideig tartott, mert az adott telkeket elhagyták és visszatértek régi életmódjukhoz. Miután a cigányság tiltakozott a fejadók ellen kunyhó pénz fizetésére kötelezték őket. A cigányság letelepítésével és munkára való szorításával [kedvtelésből]17 egyes földbirtokosok is foglalkoztak a XIX. században. így József főherceg a kóborló vándor cigányokat birtokán letelepítette, azok részére házat épített Alcsuth községben, sőt külön cigány iskolát is létesített a gyermekeik részére. A cigány nyelvet megtanulta és saját nyelvükön beszélve igyekezett még közelebb férkőzni hozzájuk, hogy faji jellegüket megismerve állandó helyhez való kötöttségüket megoldhassa. A cigányságot anyagiakkal támogatta. Ez a kísérlete azonban nem hozta meg a kellő eredményt, mert csak igen csekély volt azoknak a száma akiket sikerült állandó lakóhelyhez kötni és rendes foglalkozásra szoktatni. Hátráltatta munkájának eredményességét az is, hogy a hatóságok részéről ebben a munkájában semmiféle támogatásban nem részesült. Ha a cigányságot kellő figyelemmel kísérjük kétféle cigánytípust figyelhetünk meg. Az egyik típus az, amelyik a saját nyelvét beszéli és maguk között nem is igen beszél magyarul. A másik típus az, már csak a magyar nyelvet beszéli [ez a]18 kevert-vérű. A kettőnek a karaktere [/egyénisége/]19 sokban különbözik a másikétól. A saját nyelvét beszélő jobban megtartotta faji jellegét, zártabb életet él és az eredeti színe is megkülönbözteti a kevert vérűtől. A saját nyelvét beszélő karaktere teljesen keleti, tunyább, nem agresszív csak egymás között házasodik, korán nősül és [ha mód van rá]20 inkább csak a szellemi munkát szereti, félénk. Este nagyon fél egyedül nem jár csak csoportosan, ha valaki a családból 16 Több 19. századból származó tévedés ebben a változatban is megmaradt, de az időrendet korrigálták. 17 Ezt a szót piros ceruzával utólag írták a gépelt szöveg fölé. 18 Az „és” szó helyett piros ceruzával beírva. 19 Piros ceruzával a szöveg fölé írva. 20 Piros ceruzával a szöveg fölé írva. 39
