„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Mátészalka községben 1952 évben háromhetes háziipari tanfolyamot szerveztünk, a résztvevők kosárfonás, tengeri-csuhé és gyékényfonást sajátítottak el. A beindult tanfolyam három hétig működött, mely ideig a feldolgozáshoz szükséges anyagot és a tanfolyamon résztvevők étkeztetését ingyen biztosítani tudtuk. Miután a hitelkeretünk kimerült és sem az anyagot, sempedig az étkezést térítés nélkül biztosítani nem tudtuk, hanem ezekhez a beszerzéséhez a tanfolyamon résztvevőknek bizonyos csekély összegű hozzájárulást kellett volna fizetni, másrészt azért, mert az itteni kereseti lehetőséggel nem voltak megelégedve, mert az ebből származó jövedelem alacsonyabb volt, mint amennyi keresetet maguknak az iparvidéken biztosítani tudtak, így lemorzsolódott, s a tanfolyam befejezése után a szövetkezetét megalakítani nem lehetett. szére, s ez a vályogvető tömörülés életképesnek bizonyult. Ugyancsak kielégítően működik Nyíregyházán a Háziipari Szövetkezet 10 fős teknővájó részlege és a tiszadadai kosárfonó részleg. 8.2. A jelentés Megyei Tanács Egészségügyi Osztály Szociálpolitikai Csoportjában készült másik változata. Szabolcs-Szatmármegyei Tanács VB. Eü. oszt. Szociálpolitikai csoportja. ................./1954. T.Ü.K. Titkos. K észült: .... Példányban Jelentés15 A Megyei Tanács Végrehajtóbizottságához a cigányság szociális egészségügyi és kulturális helyzetének megjavításáról. A rendelkezésre álló adatok vajmi kevés támpontot nyújtanak a cigányok eredetére vonatkozóan. Az kétségtelen, hogy valamilyen keleti faj, valószínűen Indus, vagy Egyiptomi s feltehetően valami nagy politikai, társadalmi megmozdulás szórhatta őket szerte széjjel a világon, mert az is bizonyos, hogy bár különböző körülmények között, de az egész világon lehet őket találni. A Magyar Történelmi Társulat „Századok” közlönyének az 1894. évfolyamának 826. oldalán található feljegyzés szerint a XIV. században Zigány nevű nemes és birtokos család létezett s e birtokos család birtokper ügyében 1473-ban Imre Nádor rendeletileg intézkedett. Ebből a feljegyzésből arra lehet következtetni, hogy ez a család, amely cigány nemzetségből származott már a XII-ik században települhetett le Magyarországon, és pedig Szabolcs- és Zemplén megyében, mert minden valószínűség szerint huzamosabb időre volt szükség a családnak arra, hogy olyan érdemeket szerezzen hogy a család részére birtokot és nemességet adományozhattak. 15 A gépiratra golyóstollal ráírva: „Az 1955 február 22-én megtartott vb ülés anyaga.” Moskovitz Károly feltehetően ennek alapján készítette el 1955. január 28-án kelt jelentését, a piros ceruzás bejegyzések és jelölések is tőle származhatnak. Vő. a 10. sz. alatt közölt dokumentummal! 38
