„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
dalmi egészségőröket, fokozatosan élethivatásszerűen ezzel a feladattal foglalkozó és díjazás ellenében végzett egészségőrökké képezzük ki. A közegészségügyi helyzet fejlődéséről tanúskodik az a körülmény is, hogy pl. 1959 évben, egyetlen év alatt a megye területén 163 ásott kút és 400 We. létesült. E létesítményekhez a telep lakói társadalmi munkával, a községek pedig a községfejlesztésre biztosított hitelkeretből kisebb-nagyobb összegekkel járultak hozzá. A Megyei TBC Gondozó Intézet Röntgen-szűrőgépkocsija rendszeresen járja a falvakat és a telep lakóit a fehérgyarmati járás kivételével teljesen átszűrte. A fehérgyarmati járás szűrése folyamatban van. A Megyei Köjál fertőtlenítő gépkocsija állandóan járja a telepeket és megszűnőben van az eddigi fertőtlenítéssel járó idegenkedés. Tetvesség csak szórványosan fordul elő. A cigánycsaládoknál a szülések száma még mindig nagy. A cigányanyák /telepen lakók/ csak elenyésző %-ban veszik igénybe a terhesség megszakítását. Az egészségügyi és szociális ellátottságuk megjavulásának első fontos feltétele a munkához való juttatás. Az állandó munkaviszony létesítésével megfelelő, havi visszatérő jövedelemhez jutnak. így megnyílik a lehetősége a családtagok felruházásának,tisztasági eszközök beszerzésének, telekhely vásárlás és lakóház építési igényük kielégítésének, stb. A falvak szélén elterülő telepeket megközelítve első benyomásra súlyos közegészség- ügyi és szociális helyzetkép tárni elénk. Ha azonban az okokat és az ebből kivezető út lehetőségeit boncolgatjuk, megállapítható, hogy e súlyos közegészségügyi és szociális viszonyokat elsősorban a munkába állításuk, munkára nevelésük, kulturális nevelő- és felvilágosító munka kitartó vitelével lehet megszüntetni. Tehát a közegészségügyi és szociális helyzetük javulása függvénye a jó munkaerőgazdálkodási és kulturális nevelő, felvilágosító munkának. Nyíregyháza, 1960 február hó 22 SZSZBML. XXIII. 23. b. 2. doboz. Dr. Moskovits Károly megyei főorvos. 81. 1960. július 9. Cikk a Keletmagyarországban az aranyosapáti cigányiskoláról. KÉT ÉVE MŰKÖDIK Aranyosapátiban a cigányiskola. Benkő Zsigmond nevelő - aki már régen nyugdíjba mehetett volna - nagy szeretettel neveli a negyvenhat gyermeket. Szüleik a helyi termelőszövetkezetben dolgoznak és töbségükben analfabéták, de mind elküldik gyermekeiket az iskolába. Sajnos, az iskola, fennállása óta kevés anyagi támogatást kapott. 342
