„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
82. 1960. augusztus 30. A Keletmagyarország cikke a vásárosnaményi cigányokról. A putritól a kétszobás lakásig A munka nagy emberformáló ereje emeli fel a naményi cigányokat A megyei tanács cigánykérdésekkel foglalkozó határozatának megjelenése után, a múlt év szeptemberében megalakították a Mátészalkai Háziipari Szövetkezet vásárosa- ményi kosárfonó részlegét. Húsz cigány talált itt munkahelyre, akik az első három hónap alatt 15 ezer forint értéket termeltek. Sikerült megszerettetni velük a munkát, a munkahelyet és kezdtek leszokni a kocsmázásról. Javult a munkafegyelem, növekedett a termelésük. Egy hónap alatt most már 60 ezer forint értéket termelnek. Mi hozta a változást? Talán az, hogy emberséggel, jószívvel nagy segíteniakarással foglalkoztak velük. Megtanulták, hogy mi a munkafegyelem jelentősége. Horváth Lajosnak kétezer forint körüli a havi fizetése. Tavaly ősszel a pénzt kocsmában költötte el. Beszéltek vele. Megfogadta, hogy nem fogja elinni a keresetét. Hat hétig állta a szavát. Mikor újra ittasan állított be a munkahelyére, a társai küldték haza és másnap kérdőre vonták, hogy miért szegte meg a fogadalmat. Azok vonták felelősségre, akik félévvel előbb maguk is hasonlóan cselekedtek. A közösség fegyelmez, s ítélkezik, ha valaki nem tartja be a kollektíva íratlan szabályait s lassan mindannyian átformálódnak. Új élettel, új fogalmakkal ismerkednek. Megtanulják, hogy mi a terv, mit jelent az anyagfelhasználás, a norma. Nem szégyellnek kérdezni, ha nem tudnak valamit. De nincs is okuk szégyenkezni ilyesmi miatt, mert a mélyből, ahová évtizedekkel ezelőtt taszították őket, nem könnyű a feemelkedés. Megtanulták értékelni a munkaruhát, a rendes tisztálkodási lehetőséget. Szociális segély? Munkásszállás? Tudják mik ezek. Kapnak segélyt, ha a putriból jó lakásba akarnak költözni. Nem sokat, de annyira elég, hogy megindulhassanak az építkezéssel. Nőnek az igényeik, hát dolgoznak becsülettel, hogy legyen miből átalakítani az életüket. Nem felel meg maholnap a putri, nem akarnak sokáig hárman aludni egy-egy ágyban. S hogy végérvényesen szakítani tudjanak a múlttal, segítik egymást. Egymásra szólnak, ha valakin piszkos az ing, szakadt a nadrág. „Nem járhatsz így” - elég ezt mondani és másnap ugyanaz az ing tiszta már és a nadrág meg van foltozva. Munka után mindenki tisztálkodik. Horváth Lajosnak kétszobás lakása van már, s többen is építkeznek a keresetből. A leggyengébb munkás is megkeresi a havi 1300 forintot. 343
