„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
ténhetik meg. Nyírbátor községben történt meg az arra ráutalt gyermekeknek a gyógypedagógiai oktatásban történő bevonása. A Művelődési Minisztérium az 1958/59-es tanévben Nyíregyháza Benkő-bokor és Ság- vári telep cigányosztályokban tette lehetővé a térítésmentes étkezést és ugyanazt az 1959/ 60-as tanévben való részvételét biztosítani nem lehetett. A felnőtt cigányság kb. 12.200 főt tesz ki. Ezek közül az írástudatlanok száma 7258 fő, 67 %-ék. Az 1958/59 évben 166 egyén iratkozott be alapismereti tanfolyamra. Ez igen alacsony szám. A nevelők sem fordítanak kellő gondot az alapismereti tanfolyamok szervezésére, mert menetközben igen tekintélyes számú lemorzsolódás áll be s a nevelőket csak azok után díjazzák, akik a vizsgát sikeresen le is tették. Tehát az időközben lemor- zsolódottakkal a nevelőknek díjmentesen kellene foglalkozniok és így az oktatást nem vállalják. Mátészalkán a cigányok részére kultúrotthon nem lett létrehozva. A Végrehajtó Bizottság javasolta, hogy a nagyobb cigánytelepeken a cigányok az állami és társadalmi szervek segítségével egy olyan egyszerű helyiséget építsenek, mely összejövetel céljára megfelel. Ilyen helyiség Aranyosapáti községben létesült, mely helyiség iskola céljára szolgál. Más telepen ilyen nem létesült. Ennek oka az, hogy a községekben a cigányság ügyének vitelével nem foglalkoznak a Végrehajtó Bizottságok mint azt az ügy komolysága megkívánná. A Végrehajtó Bizottságok függetlenített tagjai a cigányság ügyével kapcsolatos teendőket az apparátus dolgozóira bízzák, s az a fontos, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre a jelentéstétel - úgy, ahogy el legyen intézve. A határozat megjelenése után több községben alakult cigány - népi együttes. így Nagy- kállóban, Tiszavasváriban, Ököritóíulpös községekben és más helyeken. Működésük nem folyamatos, néha-néha egy-két előadást tartanak s aztán hosszú szünet következik be. Nyíregyháza város területén a Ságvári telepen alakult meg ez év január 11.-én egy 30 tagból álló cigány népi együttes. Megalakulásuk alkalmával nyomban felkérték a városi Nőtanács részéről Péter Józsefhét és a városi tanács részéről Torna Péter tanácstagot, mint az oktatási és Művelődési Állandó Bizottság Elnökét, munkájuk támogatására. A népi együttes több helyen tartott előadást, így Napkor, Kemecse, Beszterec, Tiszadada és még számos községben. A bevételekből ruhákat és egyéb felszerelési tárgyakat vásárolnak. Támogatásban az együttest csak a cigányok Kulturális Szövetsége részesítette. Küldött táncruha és egyéb felszerelés beszerzésére - összesen 700 Forintot. A rendezvényekből idáig 21.746 Frt. bevételük volt és a kiadásuk 17.764 Forint. Jelenlegi készletük 3.982 Forint. Ebből a maradványból 3.800 Forintot banki betétben kezelnek. Helyes volna, ha a megyei Tanács Művelődési Osztálya munkájukra felfigyelne és úgy a Művészet kialakításában, mint egyéb anyagiakban támogatná. A mátészalkai cigány népi együttes folytatja munkáját. A megyei vendéglátó Ipari Vállalat „Jereván”, „Vesszős” féle, a „Halászcsárda” elnevezésű vendéglátó üzemekben alkalmaz cigányzenekart. A kereskedelmi osztály hallgatólagosan hozzájámlt ahhoz, hogy a „Tölgyes-csárda” nyári mulató helyiségben betérő cigányok szórakoztassák a vendégeket. „Szabolcs” és a sóstói Szállodában cigány, illetve cigányokkal vegyes tánczenekar működik. A cigányság közül is, de általában is nyilvános szórakozó helyeken csak azok szolgáltat336
