„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
nak zenét, akik az előírt vizsgát letették. Azok, akik az előírt vizsgát letették, munkában is vannak és megélhetésük megfelelően van biztosítva. A vizsgával rendelkezőket pedig alkalmazni nem lehet. A vizsgával nem rendelkező zenészek száma tekintélyes, mintegy 223 főre tehető. A cigányságnak - mint zenészeknek - a vendéglátóipari Vállalatnál való nagyobb arányú foglalkoztatására csak akkor nyílik lehetőség, ha igyekeznek magukat tánc-zenészekké átképezni. A fiatalság ezt igényli, nincs megelégedve a cigányzenével s ha a vállalat a végrehajtó Bizottság határozata alapján nagyobb mértékben alkalmazna cigány-zenészeket, ez a vendégek számának csökkenésére vezetne, ami ellentétes az üzleti érdekkel. Ennek következtében a cigány-zenekarok elsorvadása tovább folyik, mert nem csak a városi, de a falusi fiatalság is elhaggya (sic!) a magyaros táncokat és idegen táncok rabjaivá válik. A megye területén 57 cigány tanácstag, 43 tanácsi megbízott és 105 cigánybíró látja el a cigányság képviseletét a hatóságoknál. A Végrehajtó Bizottság határozatának ez a része tehát jól van végrehajtva. A határozat megjelenése előtt 7 cigány tanácstag volt, tanácstagi megbízott nem volt. A Nőtanács, valamint a községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a házasságonkívüli élet- közösségben élő cigánycsaládoknál jó munkát végeztek, mert az 1958 január 1.-től eltelt idő alatt 451 házaspár kötött törvényes házasságot. Előző évekről adatokkal nem rendelkezünk. A lebonyolított adatgyűjtés szerint 507 férfi, 636 nő - össszesen 1143 fő van a cigányság között, akik a 60. életévüket betöltötték. Ezeknek legalább 20 %-a szorulna szociális otthoni elhelyezésre. A Végrehajtó Bizottság úgy intézkedett, hogy az Eü. Osztály átiratban kéije fel a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságát, hogy a Főváros kezelésében lévő máriapócsi szociális otthont, mely 100 fő befogadására alkalmas adja át a megyének. Készítsen felterjesztést az Egészségügyi Minisztériumhoz, hogy ezt a jogos kérelmet a Fővárosnál támogassa. Az Egészségügyi Osztály a szükséges iratokat a Végrehajtó Bizottság nevében elkészítette, sőt a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkárságához is lett felterjesztés téve ez ügyben, azonban a válasz nemleges volt. Ugyanis a Főváros a máriapócsi épületet csak akkor tudná rendelkezésünkre bocsájtani,- a Főváros tájékoztatása szerint - hogyha helyette Budapesten, vagy a környékén más épületet kapna. Erre azonban átirata szerint a közeljövőben lehetőség nincsen. A városi és járási végrehajtó Bizottságai napirendre tűzték a cigányok helyzetének megjavításával kapcsolatos feladatok tárgyalását. Sőt a községi Tanácsok üléseiken foglalkoztak ezzel a feladattal. Hiba az, hogy a hozott határozatok nagytöbbsége csak határozat maradt. A Végrehajtó Bizottság szükségesnek tartotta, hogy a bonyolult társadalmi problémával a megyei Tanács is foglalkozzék, ezért javasolta az 1958 évi II. negyedévi ülése tárgysorozati pontként felvenni „a cigányok helyzete abból adódó feladatok” címmel. Ennek megtörténtéről tudomásunk nincsen. Az illetékes szakosztály a cigányok helyzetének javításával kapcsolatos feldataikat a 337
