„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
gyermekek száma 4.725. Ebből az iskolaköteles gyermekekből 2.116 cigánytanuló az I.ső osztályon nem jutott túl, tehát a cigánytankötelesek kb. 44 %-a nem jár iskolába. Ebből a 44 %-ékból sikerült az 1958/59 tanévben 359 főt beíratni, ami az iskolát nem látogatók kb. 17 %-át teszi ki. Az első osztályt sikeresen elvégzett 197 tanuló az iskolában nem járó tanulókhoz viszonyítva kb. 9 %-ék. A 14 községben életre hívott cigányosztály úttörő munka. Egyrészt a cigánygyermekek hozzászoknak ahhoz a gondolathoz, hogy nekik is tanulni kell, másrészt a többi gyermekek is megszokják jelenlétüket és nem idegenítik el magatartásukkal a cigánygyermekeket. Az iskolába járás biztosítása érdekében támogatásban részesültek az iskolába járó cigánygyermekek. A Nyíregyháza - Benkőbokor és a Ságvári telepen működő cigány- osztály tanulói napi egyszeri étkezésben részesültek. A többi cigányosztályok tanulói között 273 pár új cipő és 167 új mackó lett a szociális segélyből vásárolva és kiosztva. A győrteleki szociális otthon foglalkoztatója a más intézmények által átadott kiselejtezett ruhanemüeket és cipőket kijavította és úgy adta át a győrteleki és a mátészalkai cigány- osztály tanulóinak. A Vöröskereszt megyei szervezete 900 Forintot és [mackót adott]157. A Végrehajtó Bizottság utasította a Művelődési Osztályt, hogy a Gyógypedagógiai nevelésre szoruló cigánygyermekeket írja össze és a gyógypedagógiai intézetbe való felvételét fokozatosan biztosítsa. A gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekek száma, mintegy 502 főre tehető. A Művelődési Osztály a gyógypedagógiai nevelésre szoruló gyermekeket számba vette, de hely szűke miatt azok elhelyezése csak fokozatosan történhetik meg. Nyírbátor községben történt meg az arra ráutalt gyermekeknek a gyógypedagógiai oktatásba történő bevonása. A Művelődésügyi Minisztérium az 1958-59-es tanévben Nyíregyháza Benkőbokor és Ságvári cigányosztályokban tette lehetővé a térítés mentes étkezést és ugyanezt az 1959- 60-as tanévben is enegdélyezte. Újabb cigányosztályoknak az ingyenes étkeztetésben való részvételét biztosítani nem lehetett. A felnőtt cigányság kb. 11.200 főt tesz ki. Ezek közül az írástudatlanok száma 7.258 fő 60 %-ék. Az 1958/59 évben 166 egyén iratkozott be alapismereti tanfolyamra. Ez igen alacsony szám. A nevelők sem fordítanak kellő gondot az alapismereti tamfolya- mok szervezésére, mert menetközben igen tekintélyes számú lemorzsolódás áll be s a nevelőket csak azok után díjazzák, akik a vizsgát sikeresen le is tették. Tehát az időközben lemorzsolódottakkal a nevelőknek díjmentesen kellene foglalkozni és így az oktatást nem vállalják. Mátészalkán a cigányok részére kultúrotthon nem lett létrehozva. A Végrehajtó Bizottság javasolta, hogy a nagyobb cigánytelepeken a cigányok az Állami és társadalmi szervek segítségével egy olyan egyszerű helyiséget építsenek, mely összejövetelek céljára megfelel. Ilyen helyiség Aranyosapáti községben létesült. Ennek oka az, hogy a községekben a cigányság ügyének vitelével nem foglalkoznak a Végrehajtó Bizottságok úgy, mint azt az ügy komolysága megkívánná. 157 Utólag ceruzával beírva. 327
