„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
A Végrehajtó Bizottságok függetlenített tagjai a cigányság ügyével kapcsolatos teendőket az apparátus dolgozóira bízzák, s az a fontos, hogy az ezzel kapcsolatos rendelkezésekre a jelentéstétel - úgy, ahogy ellegyen intézve. A határozat megjelenése után több községben alakult cigány-népi együttes. így Nagykál- lóban, Tiszavasváriban, Ököritófülpös községekben és más helyeken. Működésük nem folyamatos, néha-néha egy-két előadást tartanak s aztán hosszú szünet következik be. Nyíregyháza város területén a Ságvári telepen alakult meg ez év január 11.-én egy 30 tagból álló cigány-népi együttes. Megalakulások (sic!) alkalmával nyomban elkérték a városi Nőtanács részéről Péter Józsefnét és a városi tanács részéről Torna Péter tanácstagot, mint az oktatási és művelődési állandó bizottság Elnökét munkájuk támogatására. A népiegyüttes több helyen tartott előadást, így Napkor, Kemecse, Beszterce, Tiszadada és még számos községben. A bevételekből ruhákat és egyéb felszerelési tárgyakat vásárolnak. Támogatásban az együttest csak a Cigányok Kulturális Szövetsége részesítette. Küldött táncruha és egyéb felszerelés beszerzésére összesen 700 Forintot. A rendezvényekre idáig 21.746 Frt. bevételük volt és a kiadások 17.764 Frt. Jelenlegi készletük 3.982 Frt. Ebből a maradványból 3.800 Forintot banki betétben kezelnek. Helyes volna, ha a Megyei Tanács Művelődési Osztálya munkájukra felfigyelne és úgy a Művészet kialakításában, mint egyéb anyagiakban támogatná. A mátészalkai cigány népiegyüttes folytatja munkáját. A Megyei Vendéglátó Ipari Vállalat „Jereván”, „Vesszős” féle, a „Halász-csárda” elnevezésű vendéglátó üzemekben alkalmaz cigány zenekart. A kereskedelmi osztály hallgatólagosan hozzájárult ahhoz, hogy a „Tölgyes Csárda” nyári mulató helyiségben betérő cigányok szórakoztassák a vendégeket. A „Kossuth” és a Sóstói Szállodában cigány, illetve cigányokkal vegyes tánc zenekar működik. A cigányság közül is, de általában is nyilvános szórakozó helyeken csak azok szolgáltathatnak zenét, akik az előírt vizsgát letették. Azok akik az előírt vizsgát letették, munkában is vannak és megélhetésük megfelelően van biztosítva. A vizsgával nem rendelkezőket pedig alkalmazni nem lehet. A vizsgával nem rendelkező zenészek száma tekintélyes, mintegy 223 főre tehető. A cigányságnak - mint zenészeknek - a Vendéglátóipari Vállalatnál való nagyobb arányú foglalkoztatására csak akkor nyílik lehetőség, ha igyekeznek magukat tánc-zenészekké átképezni. A fiatalság ezt igényli. Nincs megelégedve a cigányzenével s ha a Vállalat a Végrehajtó Bizottság határozata alapján nagyobb mértékben alkalmazna cigányzenészeket, ez a vendégek számának a csökkenésére vezetne, ami ellentétes az üzleti érdekkel. Ennek következtével a cigány zenekarok elsorvadása tovább folyik, mert nem csak a városi, de a falusi fiatalság is elhagyja a magyaros táncokat és idegen táncok rabjaivá válik. A megye területén 57 cigány tanácstag, 43 tanácsi megbízott és 105 cigánybíró látja el a cigányság képviseletét a hatóságoknál. A Végrehajtó Bizottság határozatának ez a része tehát jól van végrehajtva. A Nőtanács, valamint a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a házasságonkívüli élet- közösségben élő cigánycsaládoknál jó munkát végeztek, mert az 1958 január 1-től eltelt idő alatt 451 házaspár kötött törvényes házasságot. 328
