„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
a község biztosítsa a szomszédos Tsz.-nél a fonáshoz szükséges vesszőt a tároláshoz és feldolgozáshoz szükséges helyiséget. Ezek után további intézkedés nem történt. A Megyei Tanács VB. Ipari Osztálya is foglalkozott a Szamossályi Községben lakó cigányok foglalkoztatásával. Próbálkozott a nyíregyházai és mátészalkai Háziipari Szövetkezettel. A nyíregyházai Háziipari Szövetkezet elnöke arra hivatkozott, hogy már tetemes költséget áldoztak tanfolyami célokra, ahol a cigányokat kosár és gyékényfonásra tanították, azomban az eredmény minden esetben eimaradt, mert a tanfolyamok befejezése után a kiadott anyagokat eltulajdonították. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nem kíván szaktanfolyamot rendezni és erre a célra helyiséget nem is igényelt. A tiszalöki járás területén vályogvető szakcsoportokban igyekeznek a cigányságot tömöríteni. Az elmúlt évben Tiszalök és Tiszadada községekben működött a szakcsoport és a tagok részére jó keresetet is biztosítottak. Volt olyan család, mely 2.500-3.000 Forintot keresett havonta. Ebben az évben ugyancsak igyekeztek a szakcsoportokat megalakítani és Tiszaeszlár község kivételével ez sikerült is. Ebben az évben gyengébb a működésük, mint a múlt évben volt. Nem tudtak kellő időben a vályogvetéshez megfelelő mennyiségű töreket biztosítani. A szakcsoportok a Földművesszövetkezetek keretében működtek. Miután a cigányság foglalkoztatása eléggé nehézkes, türelmes munkát igényel, így a Földművesszövetkezetek nem szívesen foglalkoznak a szakcsoportokkal. A vályogvető szakcsoportok részére ideiglenes működési engedély lett kiadva. Szükséges volna, hogy a szakcsoportok részére alapszabály tervezet lenne kidolgozva és hogy ezek a szakcsoportok végleges működési engedélyt kapnának.Szükséges volna, hogy ha Földmüvesszövetkezetek el lennének kötelezve arra, hogy a tiszalöki járás területén kialakult szakcsoportnak megfelelően minden községben azokat megalakítaná, mert annak sem munkaerő, sem anyag akadálya nincsen s ezzel állandó munkával helyhez lehetne kötni őket. A Végrehajtó Bizottság határozatának 3./ pontjában foglalkozik a cigányság oktatási és kulturális szükségletével és annak kielégítési módjával. Megállapítja, hogy Porcsalma, Aranyosapáti községekben és Nyíregyháza Benkőbokor- ban az iskolába nem járó cigánytankötelesek részére külön osztályt kell szervezni. Egyesek a Végrehajtó Bizottság e határozatát faj megkülönböztetésnek vélték s nem helyeselték. A gyakorlat azomban mást mutat. A VB. határozat igenis helyes volt. Az 1957/58-as tanévben a határozat végrehajtását biztosítani nem lehetett. Az 1958/59-es tanévben annál nagyobb mérvben lett az végrehajtva. Cigányosztály lett szervezve Aranyosapáti, Nyíregyháza Benkőbokor és Ságvári telep, Győrtelek, Tiszadob, Ibrány, Kis- várda, Nagyhalász, Kótaj, Mátészalka, Tiszavasvári, Kántorjánosi és Tisztaberek községekben és tovább működött a nyírbátori cigányosztály. így 14 helyen 359 tanulót írtak be. A beírt 359 tanulóból 197 tanuló végezte el az I-ső osztályt. Azok a tanulók, akik az I-ső osztályt sikeresen elvégezték, a többi gyermekekkel közösen tanulnak tovább. Adatgyűjtésünk során megállapítást nyert, hogy 1946-1953 évi születési iskolaköteles 326
