„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Az Építési és Közlekedési Osztály a felügyelete alá tartozó Vállalatokat utasította, hogy a lehetőséghez mérten a segédmunkás szükségletüket a cigányság köréből elégitsék ki. Az 1958 január 1.-től 1959 május l.-éig a Vállalatok 51 cigányszármazású segédmunkást vettek fel. Ebből időközben eltávozott 22 munkás. A felvetteknek mintegy 43 %-a hagyta el a munkahelyét. A villanyszerelő, Vízmű - Kútépítő és a Kéményseprő Vállalat cigányokat egyáltalán nem alkalmaz. A cigányság helyzetének a megjavítására a legalkalmasabb volna a közel való foglalkoztatásuk. A családtól való távoli foglalkoztatásuk csak a gyakori család elhagyást, több- nejűséget idézi elő. Miután a megye területén kevés az ipari üzem, így a megyei Tanács VB. helyesen határozta meg, hogy a cigányság jelentős részét a KTSZ.ek és a Háziipari Szövetkezet felé kell irányítani. A VB. határozat alapján fel lett mérve azoknak a száma, akik a kosárfonás, gyékényfo- nás, kaskötésben volnának foglalkoztatandók, tehát a Háziiparban kellene őket foglalkoztatni. Ezeknek a száma 434 főre tehető. Jelenben a háziiparban mindössze 33 egyén [+Vnaményban 4 fő]156 van foglalkoztatva. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet nyíregyházi központja közölte, hogy a cigányok foglalkoztatása érdekében ahol igyekeztek munkát biztosítani, ott jelentkező nem volt. A Szövetkezet közlése szerint így történt Nyíregyházán is. Be akartak cigányokat szervezni, mindaddig nagy volt az érdeklődés, ameddig munkára nem kellett jelentkezni. Ez bizonyára annak köszönhető, hogy a Szövetkezet munkabére igen alacsony. A legszerényebb megélhetést sem tudja biztosítani. Az itt végzett munkautáni jövedelem a nyugdíj, vagy kegydíj kiegészítésére jó. De oka ennek az is, hogy nem foglalkoztak velük kellő formában és kellő mértékben. Vásárosnaményban 1956 év végéig működött a Háziipari Szövetkezetnek egy kosárfonó részlege. Olyan munkát produkáltak, hogy az külföldi igényeket is kielégített. A járási Vöröskereszt, a járási Egészségügyi Csoporttal szorgalmazta a részleg visszaállítását. Ez indokolt is, mert a vásárosnaményi járás területén kitűnő fűzfa terem. Az itt kitermelt nyersanyagokat dunántúlra szállítják és ott dolgozzák fel. A nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a részleg visszaállítására irányuló törekvést nem támogatta kellően és így 6 hónapos huza-vona után a mátészalkai Háziipari Szövetkezet részlegeként megkapták a működési engedélyt és a napokban be is indulnak. A mátészalkai Szatmárvidéki Háziipari Termelő Szövetkezet a fehérgyarmati kosárfonó részlegében foglalkoztat lényegtelen számú cigámyszármazású munkást. Közlése szerint az 1957 december 16.-án 213/1957 szám alatt hozott határozat értelmében Szamossályi községben tárgyalásokat folytatott a Községi Tanács Végrehajtó Bizottságával, az ott élő cigányok foglalkoztatása ügyében. A tárgyalás eredményeként 1958 május 26.-án Szamossályi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságát értesítette, hogy 156 A sor fölé tollal utólag beírva. 325
