„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
tékben hozzájárultak. 163 ásott kutat és 400 WC-ét létesítettek a telepeken. [A határozat hozataláig sem kút sem WC a telepeken nem volt.]155 Eddig ugyanis a telepek nagyrészén csak egy egyszerű ásott gödör szolgáltatta a vizet. A Végrehajtó Bizottság határozata után a községek a kutak és WC.-ék létesítéséhez a községfejlesztési alapból 21.430 Forinttal járultak hozzá. A Megyei TBC. Gondozóintézet a Végrehajtó Bizottság határozata után 2 drb. röntgen gépkocsival lett ellátva. így a cigányság szűrővizsgálata a fehérgyarmati járás kivételével el lett végezve. A már leszűrt járásoknál is vissza-visszatémek újabb szűrések végzésére. A Megyei Köjálnak a fertőtlenítések és tetvetlenítések elvégzésére fertőtlenítő és fürdető kocsi áll rendelkezésre, melyekkel beütemezéssel végzik a feladatukat. A cigányság közül az egészségőrök beállítása 7 járás és a város területén van folyamatban. A tisztaság terén különösen ott mutatkozik lényeges javulás, ahol egyes egészségőri feladatok ellátására a telep egyik lakója van megbízva. Ezek a megbízott egészségőrök ezt a munkájukat társadalmi feladatként látják el. A cigányok közül kiképzett és díjazásban részesülő egészségőr még nincsen. A tisztaság és az egészségügy javulását mutatja a gyermekhalandóság csökkenése. A vá- sárosnaményi járás kivételével a cigánygyermekek halandósága hasonló %-ot mutat az egyéb gyermekek halandóságával. A vásárosnaményi járásban a cigánygyermekek halandósága 12 %, míg a többi lakosoknál 6.7 %-ék. A cigányság közegészségügyének további javulása érdekében szükséges volna az elhullott állatok fogyasztásának teljes megakadályoztatására. A mezőgazdasági Osztály tárgyalásokat folytat az Állati fehérje Takarmányokat Előállító Vállalattal a megye területén ilyen üzem létesítésére. A tárgyalások jó mederben folynak és lehetőség van arra, hogy 1960 évben egy ilyen üzem építését Levelek község határában meg is kezdik. A határozat 2./ pontja kimondja, hogy minden eszközzel elő kell segíteni a munkabíró cigányoknak a munkába állítását. A határozat meghozatala óta kb. 70 %-kal nőtt a munkába elhelyezkedettek száma. Munkaközvetítéssel megyénkben mutatkozik eredmény. A közvetítés során a munkaadók nem hajlandók a cigányokat átvenni. Hanem a már munkaviszonyban álló cigányok ajánlják be munkába a hozzátartozójukat, vagy jó ismerősüket. Ez legtöbb esetben eredményesebb mint a kiközvetítés. Ilyen esetben már előre ismeri a munkát és a kereseti lehetőséget és így a munkahelyen jobban megmarad. Az iparban a munkavállalók száma az 1957 évi adatokkal szemben 76 %-al nőtt. Az Állami Gazdaságokban elhelyezkedettek száma kb. 80 %-al emelkedett. Ebből a megye területén lévő Állami Gazdaságokban 122 fő dolgozik, akik közül 70 főt az 1958 január 1-e után vettek fel. Ezek állandó munkások. A többiek más megye területén, sőt a dunántúlon lévő Állami Gazdaságokban helyezkedtek el s ezek inkább idénymunkások. A legnagyobb az emelkedési %-ék a Tsz.-ben elhelyezkedetteknél, mert az 1957 évihez viszonyítva az itt elhelyezkedettek száma kb. 240 %-kal nőtt. A cigányság munkába állítását a Megyei Tanács VB. Osztályai is igyekeznek elősegíteni. 155 A gépiratba ceruzával utólag beírt mondat. 324
