„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

ben. Hogy az iskolát be tudják indítani, ezért kb. 1 hónapja póthitelt kért a községi tanács, mely költségvetésben szerepel az iskola felszerelése, két nevelői díj, valamint egyszeri étkezés /ebéd/ és valami kis ruhaneműt szeretnének biztosítani a cigánygyerekeknek. A községi tanács v.b. Elnöke kéri a Megyei Tanács Végrahajtóbizottságát, hogy legyen se­gítségükre abban, hogy az iskolát minél hamarabb be tudják indítani. Nyíregyháza, 1957. évi november hó 16. /Bálint Balázs / előadó 32.8. 1957. november 17. Nyíregyháza. A Megyei Tanács Munkaügyi Osztály vezetőjének összegző jelentése a nagyhalászi, porcsalmai és mátészalkai tapasztalatok alapján. Szabolcs-Szatmár megye tanácsának végrehajtóbizottsága (X. Munkaügyi osztálya) Feljegyzés a cigánykérdéssel kapcsolatban. Osztályunk a megyei cigánykérdést elsősorban a munkabíró cigányok kereseti viszo­nyai, munkábavonása és munkára való nevelése szempontjából vizsgálta. Tekintettel arra, hogy ezen a téren már sok évi tapasztalattal rendelkezünk a most felmért nagyhalászi, porcsalmai és mátészalkai tapasztalatokat az egész megyére vonat­koztatva értékeljük. Tényként lehet megállapítani, hogy a falvakban u.n. cigánytelepeken lakó munka­bíró férfiak munkábaállítása a legkönnyebb tavasztól őszig. Ezzel szemben a hideg idő beálltával - kb. október hó 15-től, a rendes munkaviszonyban álló cigányok is minden­képpen megszakítják munkaviszonyukat és visszatérnek állandó lakóhelyükre. A hideg beálltával csak végszükség szorítja rá őket arra, hogy itt ott alkalmi munkát vállaljanak.­A megvizsgált községekben lakó cigányság munkabíró férfiai nagyrészt munkaköny­vüket hátrahagyva jelenleg is már otthonában van. Érdekes tényként megemlíteni, hogy tavasszal a munkakönyvmásodlatot kérők mintegy 60 Más a helyzet a falu lakosai közzé beköltözött cigányokkal. Ezek már rendszeres munkahelyre törekszenek, azonban a munkahelyet ha arra csak egy mód van igyekeznek a faluba vagy annak közvetlen környékén megtalálni.­Nagyhalászban például a faluban lakó u.n. „úri cigányok” férfi tagjai mintegy 35-en dolgoznak a kendergyárban. Ugyancsak közülük kerül ki a vendéglátó ipar zenekara is. Ezeknek a családoknak már igényesebb lakásuk - többnek villanya rádiója van.- Ezek a cigánynyelvet már nem beszélik. A falu másik telepén az u.n. „oláh cigányok” igen rossz körülmények között élnek. A nyári időszakban 10-20-an közülük eljárnak Tiszapalkonyára, Kazincbarczikára dol­gozni. A kereseti viszonyaik azonban olyanok, hogy nem találják meg a számításukat. Egy munkabíró cigány havi keresete általában 6-700 Ft. ezeken a munkahelyeken. Ezt az alacsony keresetet azzal lehet magyarázni, hogy a cigányok nem szeretnek teljesít­161

Next

/
Thumbnails
Contents