Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
50 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) Elsőbenn is az régi, saját magam szerit, ki az Ibrányi szernek éppen két része,44 azt vallják hitek szerént, hogy áll házakkal, kik ma is Isten jóvóltából fennállónak és puszta telekekkel éppen ötven<ból> telekből. Az Czernel szer penig az ő rata portiója szerént áll tizenöt telekből, mellyet én Isten jóvóltából megvettem zálogúl, bírom is Isten áldásából. Az Peczi szer az ő ráta portiója szerént áll nyólc telekből, de Isten jóvóltából ez részbenn is bírok, kiket szegény Atyám Uram vett vólt Peczi Uraméktól, s én is rab Peczi Gáspártól is. így szintén én is, míg az Czernel jószág féle kezemnél nem vólt is, ezen Ibrányi szernek éppen két részét bírtam örökösön Eszlárban, az harmadát bírták csak az Czernel és Peczi familiák, így nyílba is mind Tiszában, szántóföldben, kaszállókban, erdőben, mikor nékem két rész jutott, nekik ollyankor közönségessen csak egy rész. Ők osztán közönségessen osztoztak az harmad résszel. Az én régi két rész nyilam azért ma is fennáll, és ezen kívül van már megént az Czernelé féle jussom és részem is, kijárván már ez részből is minden accidentiáknak osztásokban való nyilam is, úgy hogy az Czernel részre amaz fenn írt harmadrésznek, kit az két família, Czernel és Pecziek bírtak, én immár most ismét azon harmadrésznek megént hasonfelét bírom és vonszom ki igaz jussal, mivel Czernel is ezen leányágbéli résznek éppen hasonfelét bírta, s nyilát is úgy élte, felét penig az egész Pecziek, és így már csak negyedrész az Peczieké. NB. De az Peczi Gáspártól vött portio után, ahoz is már közöm vagyon.45 Az kaszálló állapatja is ezen Ibrányi szeren mindenkor ezen szerént járt, kötélvel mérsékeltetvén el, ráta portió szerént, mint megírám, mint szintén az Tisza és egyebek. Nemes rét kettő van az eszlári határon: egyik az Bars Halmánál, Bal Miklós széki, másik az nagy Tó óldálán az ásott dombnál. Az szántóföldek penig minden járásban osztva vannak, s ezt meg kell tudnónk, hogy valamely járásban nekem mennyi darab szántóföldem van, mindenütt az Czernel részre is annyi darab van, csak hogy olly nagyok nincsenek, mint az enyimek az ráta portió szerént, az Péczieknek is ez szerént. Van azért nékem az Lapos Halom járásában Nagy Falu felől régi nemes földem három szél, az Hatos alatt való járásban egy nagy szél, az Kis Bars Halma járásában egy nagy szél, az Szakasz járásban három nagy szél, az Akasztó Hegy járásában van egy nagy szél, ez szerént van számra mindenütt a’ Czemeié féle is, és itt mégis az Pecziekén kívül napkeletről van egy nyilas Czernejé féle, én számomra való. Ezek minden lábort praestálnak, szabott napjok nem lévén, minden munkával tartoznak, minden külön kenyeres ember karácsony tyúkjával tartozik, két jó öreg tyúkkal. Ezen kívül sem búzájokból, semmi veteményekből, sem disznókból az földesúrnak dézmát nem adnak. 44 Vagyis kétharmada. 45 Eszerint tehát a harmadrész Péchyek által bírt felének mintegy felét szerezte meg Ibrányi Ferenc Péchy Gáspártól, ha a Péchy családnak a harmadrész negyede, vagyis az Ibrányi juss egy 12-ed része (Tiszalök egy 24-ede) maradt meg. Itt azonban — bizonyára rossz fogalmazás miatt — úgy látszik, mintha Ibrányi Ferencnek még ehhez az egy 12-ed részhez is köze lett volna. Egyébként a fenti törtrészek jelentősége csak elméleti, nehéz is lenne meghatározni a birtokrészek pontos megoszlását, ugyanis az Ibrányi-jószág leányágat illető harmadrészén eredetileg három család: Chernél, Péchy és Tatay osztozott, a Tatayak kihaltával az ő részük felesben szállt a Péchyekre és Chernelekre, ugyanakkor 900 forint értékben zálogban is maradt Tatay-részbirtok, melynek kiváltására a jelen conscriptio keletkezéséig nem került sor. Ráadásul az egykori osztozkodásokat követően egy-egy hányad értéke nőhetett vagy csökkenhetett is. Minderre lásd a szövegben fentebb és alább.
