Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
108 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) Következik az két praedium: Szőr Benye és Puszta Radvány Ezekben az praediumokban való birodalmamnak állapatja így vagyon. Puszta Rad- ványnak osztott földe soha mostani emberek értére nem volt. Erdeje rettenetes nagy vagyon, ki egész Szemeréig mégyen. De mivel sem mezeje, sem erdeje osztva soha nem volt, az eleink is, az Golopi Urak az Kornis familiával együtt egyenlőjül élték mind erdejét, mind marhajáró földét, mint örökös jószágokat. Dézmára soha nem adták, hanem csak közönségessen jártatták disznókkal, és kinek-kinek az ő jobbágya adott tizedet. Ezzel Szemere202 Pál igen kereskedett, s úgy az maradéki is, vidékieket fogadván réá és tizedben adván, azért le kell hajtani rólla az illy marhát, sőt ha ki nem adja az eleitől fogvást való tized disznók hasznából az én portiómét, ispánt kell érte réá híjni. Elsőben ezen Radvánbéli birodalmunkról, jussunkról az atyafiakkal együtt inquiráltatván, és az környékben lakos öregembereket megesketvén felőlié, mivel ebből is jó gondviseléssel valóban szép haszon lenne Golophoz. Az mi az Szőr Bényei határ dolgát illeti: az Szőr Benyei erdőt is közönségessen bírták eleink is, s úgy mi is az atyafiakkal mint ős jószágunkat, de ennek is osztatlan az erdeje. Az mezejében nékem osztva és szakasztva vágynak szántóföldeim, kik csak magam szamára valók, nékem adnak dézmát belőle, de számokat az földeknek nem tudhatni, mivel régen áll pusztában. Vágynak ugyan igen nagy szél földeim, főképpen Vétse felől, kiket hanemha ad oculátam regestrálna ember, egyébkint meg nem tudhatni, de arra rá kell vigyázni, ha mások az én földeimet bitangul nem élik-é dézma kívüli, nem mások vonszák-é az dézmáját, erdején is ki s micsoda disznók járnak; ha hír nélkül, el kell hajtatni, jobban vigyázván esztendőnként reá, mint eddig, mert ebből is szép haszon volna Golophoz, ha jó gondviselő volna hozzá Golopról. NB. Következik Gadna a’ Czerehaton Ez Gadna most puszta, nem régen pusztult el, én azelőtt soha nem bírtam benne, hanem ím csak anno 1656. die 23. Aprillis acquiráltam Gadnai Pétertől egy teleket ott, mivel Golopi castélyomhoz sohul nem volt derekas jó épületre való fájú erdő, s az ked- vejért vöttem, mert az Gádnának igen jó makkos és épületre való erdeje vagyon, mind gerendáknak s mind palánk fáknak való. Mint az nyíl, ollyan szép, egyenes, fiatalos tölgyfa terem rajta. Ez teleket zálagban vöttem, bizonyos jó és erős conditiókkal 70 forinton, kiről való levelem az jószágokról való leveles táskában vagyon, ott megtalálni. Az telek maga Gadnai Péter szabad nemes curiája volt, szomszédi napnyugatról Girin- tsi Mátyás teleke, napkeletről ugyan maga Gadnai Péter teleke. Az másik (Gadnai), kit még mostann is laknak, polgárok előtt203 resignálta ezen teleket tiszttartóm, Hatvani Mihály kezéhez Gadnai Péter Balko György, Szálkái István jobbágya és Czérkely Péter, Motsári János jobbágy[a] előtt, és több sok magam jobbágyim előtt is, kinek azótátul fogva Golopi castélyomhoz sok szép hasznát is vöttem. 202 A név több betűje utólag beszúrva. 203 Polgárok alatt itt bizonyára a község elöljáróit, esküdt polgárokat kell érteni, valószínűleg az alább megnevezett két személyt.
