Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
SZŐRBÉNYE, PUSZTARADVÁNY / GäDNA / SaJÓGÖMÖR 109 IN COMITATU GÖMÖR Következik Gömör városa Ez Gömör várasát az jó Isién kegyelméből 1656. esztendőben, szintén Kis Karácson napján acquiráltam és vöttem az Méltóságos Magyar Országhi Palatínus Uramtul, Groff Veseléni Ferenc Uramtól és az Méltoságos Groff Szetsi Mária Asszonytul nagy summa pénzen zálagképpen, bizonyos jó conditiókkal, kiről való transactionális levél és az ő Nagyságok204 fassiója arról extál nállam az acquisitumokról való leveles táskában, ott megtalálni. Az mi penig ezen mezővárosnak állapatját, quántitássát, quálitássát, szokását, censusát, jövedelmét illeti, így vagyon, mint ide alább írva. És elsőben is az város áll ennyi emberből: jobbágyból, inquilinusból etc. Az mint hogy az elfoglaláskor így találtattam szám szerint. Antal Máté iffju ember Ökre 4 Botski András Fia 2 Tehene NB. Egy nemes fundus, kin205 szinte négy apró ház vagyon. Kotán Jakab Fia 2 Ökre 4 Tehene Szőke Lukács Fia 5 Ökre 6 Tehene Czűre Pál, iffjú ember. Bosa János Fial Tehene Czok István Öccse 1 Fial Tehene Szabó János Öccse 1 Fial Ökre 6 Tehene Czula János Fia 3 Tehene Egy varga, Guta Pál Sellyére, Ibrányba hoztam. Guta Pál Öccse 1 Fial Marton István teleke, jó legény hozzá. Szívós Mihály Fia 3 Ökre 6 Tehene Szabó Pál András Fia 3 Tehene Eszes Péter, maga kódus Fia 1, kicsiny Basa György Fia 1 Czala Péter, elszaladt az minoriták?] házába.206 Kotán János Fia 1 Diák András Öccse 1 Fial Ökre 2 Tehene Babas Mihály háza. Van gyermek hozzá. Tóth György teleke. Jó legény hozzá. 204 Eredetileg így, rövidítve: Naganak, majd ez utólag, sötétebb tintával javítva Nagysagk-ra. 205 Az eredetiben tollhibából kim. 206 A megjegyzés jelentéstartalma nem egyértelmű. A minden rövidítésjel nélküli minor szó leginkább a ferencesek minorita (konventuális) ágát jelenthetné, ám korszakunkban Magyarországon a minoritáknak nem volt rendházuk. A ferencesek obszerváns ágának (Ordo Fratrum Minorum) Salvatorianus tartománya ellenben számos rendházzal bírt, melyek közül földrajzilag a füleki és a szécsényi volt legközelebb Sajógömörhöz. Szóba jöhet még a szendrői kolostor is, amelyet azonban omladozó állapota miatt 1645 és 1660 között elhagytak a szerzetesek, de nem kizárt, hogy ez idő alatt is jelen voltak a város vagy a vár valamely más épületében. (A kérdés körüljárásáért Fáy Zoltánnak tartozom köszönettel.)
