Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
Tarcal / Göncruszka 103 kettőnél is többet tészen, az meddég az udvarház feküdt. Egyik járásban van hozzá 8 köbölre való föld, az kettei járásban hat-hat köbölre való, nemes rét is van hozzá 8 öl szélességű. NB. Sőt valamint ezek, úgy a Dotszi ház után, az Kamontszi ház után való szántóföldek, rétek is mind nemessek, soha az papon kívüli másnak dézmát belőllök nem adnak, hanem magam dézmálom magam számára ezeket, mind 3 nemes curiák földeit. Ez két nemes curia: Dotszi és Kamontszi házak után penig mind az 3 járásban nyolc-nyolc köbölre való szántóföldek vágynak. Rét is az belső réten ezekhez tíz-tíz ölni szílességű vagyon, annak situssa szerint. Az Lázon penig nyolc-nyolc ölni rét vagyon mindenikhez. Immár ismét következnek az paraszt jobbágy házak rend szerint. 10.) Poshatt András háza, egész helly, sajátom. 11.) Bernáth János háza, egész helly, sajátom. 12.) Pincz András pusztája, egész helly, Karnisé féle. 13.) Acczél Gergely háza, fél helly, Karnisé féle. 14. ) Vég István háza, egész helly, maga sajátom, teleke Némethi Christophtul maradt. 15. ) Jankó Tamás háza, egész helly, Karnisé féle. 16.) Szopko háza, fél helly, Némethié féle. 17.) Fejer István pusztája, egész helly, sajátom. 18.) Kajdi András pusztája, egész helly, Dotszi Uram acquisituma, ehez jó inasok vágynak Kajdi fiai. Az mi ezen telekekhez való szántóföldek dolgát illeti. Ruszkának három járása, nyomása vagyon, és itt vagyon illyen rendtartás, hogy itt valakinek egész hellyes háza vagy teleke vagyon, tehát minden egész helly után mindenik járásban vagyon nyolcnyolc köböl alá való föld, hanem az Poshatt házához nyolc köbölre valónál több volt, mert az eleinek irtoványa volt, de rabságában Poshatt Göntszre zálogosította, ezt visszá kell váltani. Az fél hellyek után penig ezen Ruszkai 3 járásban mindenikben vagyon négy-négy köböl alá való föld. Az Ruszkai erdő osztatlan, közönséges,192 mind az egész possessorokkal egyenlőjjül élvén: ha mikor tized jár rajta, az tized disznó is az földesurak közt szintén ollyan móddal oszol, mint szintén az szőlőhegyről az dézma a’ mint szokott kijárni és eloszlani. NB. Ha az zálagosok mi ellenünk, haeresek ellen az erdőt meg akarnák tiltani vagy tizedre adni, nem volt soha szabados. De mi haeresek ő ellenek mind megtilthattuk, mind dézmájára eladhattuk, úgy ma is mi tőllünk függ ez illyen állapat. Az Karnistól szegény Atyám és Anyám ezer forinton vött 4 helly után, kinek kettei egész, kettei fél helly. Ezen telekek után való rítek[en], földeken kívül is nemes földet minden járásban adott volt Komis ezen summáért, három-három köböl után való földet, rétet is az Lázon 4 öl szélességűt. NB. Minden egész helyes parasztházhoz vagy telekhez is az belső réten tíz-tíz öl szélességű rét vagyon, az Lázon penig nyolc-nyolc öl szélességű. Az fél vagy sellyér hellyek után penig az belső réten 5-öt öl, az Lázon penig négy-négy öl szélességű rétek vágynak. Az Ruszkai korcsma állapatja így van ab antiquo: Szent Mihály naptul fogva egész Szent György napig örökké szabad volt az parasztságnak is mind bort, sert, lőrét árulni tilalom nélkül. Hanem osztán Szent György naptul fogva nem szabad sem bíráknak, sem falu számára, sem senkinek parasztembernek árulni egész Szent Mihály napig. Az húsvágást az mi illeti, minthogy soha senki nem ellenzetté még eddig, tehát té- len-nyáron szabadon vágtak az parasztemberek mindenik úr szerint. De ha földesúr ellenzi, földesúréra pór soha nem kezdhet húst. 192 Értsd: közös használatú.
