Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
104 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) Az mi az Ruszkai szőlőhegyek dolgát illeti: Az Ruszkai hegy két részből áll, Barátok hegye, kinek külön határa is vagyon, és az derék közönséges hegy. Az Barátok hegyét s földét csak egyedüli magam bírom minden pertinentiáival, határával, úgy mint az faluban 2 telekkel, mellynek egyikén az szegény Dotszi Uram háza féle volt s vagyon, másik Kajdi pusztája hozzá tartozó földeivel, rétéivel. Dézmája ezen barátok hegyének éppen csak magamnak jár. Tilalmas magános erdejét is csak magam egyedüli bírom. Ezen Barátok földéhez való az én Fevenyes szőlőm is, kit mind együtt acquirált szegény Dotszi Ferenc Uram ősöm perennáliter, határát tudja egész Ruszka. Az derík Ruszkai hegy köz minden Ruszkán bíró possessorokkal, de Kornisén kívüli senkinek annyi dézma itt is nem jár, mint énnékem, melly dézmáróZ vagyon pecsétes régestromom, mint szokott lenni, hittel keresvén ki a’ Ruszkai bíráktul, ki az leveles ládámban vagyon is. Majorság szőlőm vagyon ezen derík hegyen, egyik az kis kerek szőlőm, melly ősömről maradt, mert még szegény Golopi Gáspáré volt. Második az Madár szőlőm, kinek ál- lapatja így és ebben vagyon: Kalmár János ezt az szőlőt Göntszi és Vilmányi emberektől vötte volt az nagyubb részét, és minthogy Kalmár János zálagos volt Ruszkán, szegény édes Anyám penig örökös vér, tehát az kiktől az vérektől Kalmár vötte 14 száz forinton, azt a’ summát szegény Atyám Uram letötte érette, és úgy foglalta el Kalmár Jánosiul. Ittem ezen Madár szőlőmnek napkeletről való mesdéjén vagyon egy Virhots nevű szőlőcske, az szegény Dotszi Uramé volt, ő Kegyelme becsültette193 volt egy Göntszi embertől, azért ezzel szaporodott azután. Harmadik szőlőm ezen hegyen az nagy szőlő, ki azelőtt Némethi Christophé volt, de osztályban jutván Pethneházi Jánosné Nénémnek, ő Kegyelmétől vöttem meg 10 esztendeig zálagban, kiről vagyon zálagos levelem jó conditiókkal, mivel mikor ez szőlőt megvöttem, tiszta gyep, parlag, elveszett szőlő volt. Ruszka fő korcsomáló helly, hús is számtalan kél el rajta. Minden életekből dézmát adnak, disznajokbul is dézmát s váltót, minden lábort praestálnak, ha vendégfogadót tartana ember, számtalan hasznát vehetné, színát, abrakot, húst, bort áruitatván. Következik Vecze Ez Veczeben való birodalmom Isten kegyelméből így vagyon. Egész Veczenek és minden hozzá tartozó pertinentiáinak is azon szerint hasonfele Golopi rész. Ittem hason- fele ugyan Veczei rész, Veczei Sándor Uram számára való. Az Golopi (Veczei szert) penig hárman bírták eleitől fogva az Golopi Gáspár mara- déki, mint ősöktül maradt örökös jószágot, úgymint: Szentiványiné, Némethi Lászlóné és az én édes Anyám, Dotszi Anna Asszony. Immár ezen condivisus három atyafiak ez medietast egészlen bírván, ezek közt én szegény édes Anyám után ezen Golopi Veczei szernek ismét harmadát bírom, az Pethneházinétől, Szentiványi Judittól cserélt Veczei részből szakadt teleken kívüli (evvel mar több lévén) ,194 Egyszóval azért, kit ugyan ezen 193 Kibecslés: a földesúr jobbágyának pusztán a befeketett munka értékét téríti meg (gyakran azt is önkényes áron), s így szerzi meg irtványföldjét, szőlejét stb. 194 Itt is csupán a zárójel bezáró része van kitéve az eredetiben, a nyitó részt pótoltuk.
