Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
gyobbodván, és a szolgabírói hivatalok teendői - egyebek között azáltal, hogy a nagyobb, úgynevezett közvetlen adófizetők tartozásának behajtása is azok hatásköréhez csatoltatott- felszaporodván, elhatároztatott, hogy ezen hivatalok személyzete egy-egy szolgabírói állás felállításával szaporítassék, a hivatal vezetője pedig főszolgabírói rangot nyerjen. Az én járásomhoz csatoltatott a Kállai járásból Napkor, a Nyírbátoriból Ibrony, Ramocsaháza, Kérés, a Kisvárdaiból Székely és Tét községek. így az eddigi 15 község 21-re szaporodott. Mely változások azonban csakis a következő év végével megtartott restauratio [tisztújítás] alkalmával nyertek befejezést, az új szolgabírói állások akkor töltetvén be. A községek átcsatolása azonban már azon évben eszközöltetett, ami úgy a katonai, mint közigazgatási ügyeknek az áttett községeket érdeklőleg történt átadásával és átvételével sok munkát és fáradságot igényelt. Legterhesebb volt azonban a közmunka-váltság díjak hátrányainak átszámítása. A Bátori és Kisvárdai járásokból áttett községeknél ugyanis kitűnt, hogy ott több évekről behajtatlan közmunka hátrányok vannak. Sőt olyanok is merültek fel, hogy a községek az illető szolgabírói hivataloknál befizették a hátrányt, de a hivatal által a megyéhez beszállítva nem lettek. Minthogy ilyen eset más járásoknál is mutatkozott, a megyehatóság elrendelte, hogy minden járásban egy-egy küldöttség szerveztessen, mely a közmunka-váltság hátrányait községről községre megvizsgálván, munkálatait a közgyűléshez beterjessze. E munkálatok azután hónapokig folytak, mire az ügyek tisztába jöhettek. Nehogy pedig ilynemű botrányos esetek továbbra is felmerülhessenek, elhatározta a megyehatóság, hogy a közmunka-váltság díjak 1877. elejétől kezdve a községi elöljárók által közvetlenül a megyei pénztárba szállíttassanak be, és annak kezelésétől a behajtás kötelezettségének fenntartása mellett a szolgabírói hivatalok felmentessenek. * Ezen évben állapíttattak meg a tizedes vagy úgynevezett méter mértékek.97 Annak azonnali életbe léptetése elrendeltetett, mely azonban mai napig - harminc év múltával- sem lett teljesen elfogadva. A köznép ugyanis még most is font húsról és font sóról beszél Zi kila helyett, a gyapjú még mindég a régi bécsi mázsa [56 kiló] szerint vétetik. Sőt a legújabban mindennapivá vált birtokparcellázásoknál a területek nem hektár, hanem a régi ölek szerint osztatnak szét. Annyival is inkább, mivel a parcellázás tárgyát képező birtoktestek leginkább a ’60-as években, és így a méter mértékek életbe léptetése előtti időkben mérettek ki. Sőt a birtokbérlemények is ezen régi mérés szerint kezeltetnek. A forint, krajcár pedig nem érez változást a közéletben. * Ugyanezen évi XIV. törvénycikk a közegészségügy rendezését rendelvén el. A megye ügybuzgó főorvosa, jeles Jósa András indítványára elrendelte, hogy minden község egy- egy hullaházat építsen a köztemetőjében, azon kívül szükségkórházat állítson fel, esetleg bérlett helyiségben, és azt legalábbis két ággyal szerelje fel. A hullaházakat, helyesebben deszkabódékat sikerült minden községben felállíttatni, de járvány kórházak Kemecse, Demecser, Gégény, Oros, Kótaj és Halász községekben épültek, melyeknek szükségessége éppen nem lett igazolva. A kemecseibe még soha sem volt senki, a halásziba egyszer akartak az 1889-iki futó járvány alkalmával a falu érháti tanyájáról egy kolerabeteget szállítani, de végig kellett volna hozni a falunak több mint két kilométer hosszúságú utcáján, hát az 97 Krasznay annyiban tévedett, hogy a tizedes mértékrendszer használatáról Magyarországon az 1874. évi VIII. törvénycikk rendelkezett, azzal a kitétellel, hogy az új mértékek kötelező használatát 1876. január 1-jei hatállyal rendelte el. 93
