Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
és Demecser községekben uralgott legerősebben. Mindkét község összes lakosságának hetedrészét, Kótajnak tizedrészét seperte el. A többi községekben azonban alig volt járványnak nevezhető. Erős volt még a halálozás Oros-Pazonyban. Míg a Demecser és Megyer közt fekvő Kéken egyetlen kolerahalálozás sem történt. Folytonosan életveszélyek között forogtam. Demecserben nem tudtunk járványorvost kapni, a jegyző betegen feküdt, a bíró elszökött a kolera elől, 4 községi hites közül három elhalt. Nem volt, aki a betegeket orvossággal ellássa. Nekem kötelességemmé tette az alispán, hogy míg járványorvos nem kerül, naponta ott legyek Demecserben. Egyik nap a járási, másnap a főorvossal, Szabó Dáviddal sorba jártuk a még életben maradt hitessel, Győry Andrással és Daróczy kisbíróval a betegeket. Egy napon a főorvossal 417-et találtunk, kinek azonban csak harmada volt kolerás, a többi vérhasban és maláriában86 szenvedett. Magunk adtuk be az orvosságot. A kolerások hányadékában, hasürülékében gázoltunk, görcsös végtagjaikat dörzsölgettük, de megőrzött a gondviselés és megtartott gyermekeimnek. Még nagyobb aggodalmamra a Dogálinál talált, és e füzet 24. lapján leírt receptet csak a kolerajárvány vége felé találtam meg egy elhasznált és félredobott tárcában, melyet azután a főorvossal és a már akkor hírhedt Jósa Andrással87 közölvén, azt mondották, hogy nagyon jó lehet, de úrnak való, drága. Én azonban egyszerre megcsináltattam 10 adagot, ami 12 forintba került, de határozottan állítom, hogy legalább 50-60 súlyos beteget meggyógyítottam vele. Alig akadt olyan, hogy azonnal ne használt volna, ha ezek még bevenni képesek voltak. Sőt Kemecsén, ahol Géczy Ádám jegyző zaklatására járványorvosul egy Pápesz nevű zsidó gyerek 5 forint napidíjra felfogadva lett, holott az egész nagyközségben összesen 14 egyén halt meg, éppen a községháza melletti udvaron egy csépes tót [cséplési munkálatokra érkezett nyíregyházi szlovák] vasárnapra Nyíregyházára hazajárván, hétfőn délelőtt a munkából kidőlt. A kolera hasmenés, hányás és más görcsökkel is rohanta meg, minthogy a beadott gyógyszert azonnal kihányta. Papesz orvos az én szeremből a gyomra fölött a 36 bőr alá belövelt neki egy jó adagot, amitől azonnal jobban lett, és amidőn a munkaadója, özvegy Kriston Jánosné által nyújtott jó, meleg rántott levest bevette, munkába is állott, és vígan pattogtatta cséphadaróját cimboráival a rozskévéken, mintha soha semmi baja sem lett volna. Szóval az én receptem teljesen jónak bizonyult. Azóta ezen gyógyszerből mindég van házamnál, mert nemcsak kolerát, hanem mindennemű gyomorgörcs, kólika s más ilynemű bajokon biztosan és rögtönösen használ. * Ezen évi október hó 7-re lett kitűzve a Tisza töltésének az 1867-diki ármagasság által szükségessé vált emelési munkálatának felülvizsgáltatása. Melyre az igazgatóság által - mint járásom területének képviselője - meghívatván, hogy a tiszai munkálatok terjedelméről járásom területén kívül is megismerkedhessem. A meghívásban kitűzött helyre, a záhonyi révnél lévő fogadóhoz vasúton felutaztam, és onnét a miniszteri és társulati küldöttek társaságában gyalogoltam le a vencsellői magas partig, ameddig ez az úgynevezett Felső86 Kolera: heveny, vizes jellegű hasmenéssel, hányással, ennek következtében gyorsan kialakuló, nagyfokú kiszáradással járó bakteriális fertőző betegség. Vérhas: hastífusz, a vastagbélre és a vékonybél alsó részére lokalizált fertőző betegség, amely főleg a nyári hónapokban okoz járványt. Malária: váltóláz, hideglelés, a betegség kórokozóit a nőstény szúnyogok terjesztik. 87 Dr. Jósa András (1834-1918) Szabolcs vármegye főorvosa 1883-tól 1906-ig, és a megyei múzeum megalapítója. 85
