Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

tartozik. Továbbá Kemecsén egy heti betéteken alapuló Népbank81 alapszabályai elké­szülvén,] óváhagyás végett a minisztérium elé teij eszttettek. Végre egy, az egész j árásbíróság fogadására képes nagy terjedelmű épület a legolcsóbb áron áll az állam rendelkezésére, mely indokok alapján kéri az Ibrony, Ramocsaháza, Bogdány Székely, Tass, Berkesz, Gégény, Demecser, Kék, Vasmegyer, Beszterce, Túra, Sényő Kemecse, Halász, Paszab, Búj, Bércéi, Rád, Gáva, Ibrány és Tét községekből alakított járás székhelyéül Kemecsét megállapíttatni. A megyei bizottmányi közgyűlés pártolólag teijesztette fel Kemecse kér­vényét, de odafent az egész megyei megállapítást elvetették, és a Bogdányi és Tiszalöki járásokat a Nyíregyházihoz csatolták. Alig egy néhány községet tettek át a Bátori és Vár- dai járásokhoz, a többiből egy olyan járást csináltak Nyíregyháza székhellyel, aminek adminisztrációja csupa képtelenség, melynek lakossága meghaladja a 90 ezret. * Ez év elején egy Géczy Jánosné öreg asszonyság került hozzánk ajánlat útján, aki ifjabb éveiben nevelőnő volt. Később báró Bémer nagyváradi püspöknek82 volt gazdasszonya, aki elhalván, oda nem vitte magával, hanem kénytelen volt előbbi állásához visszatérni, pap-húgnak már idős lévén. S így került hozzánk a gyermekek közé, akiket elegendő sikerrel oktatgatta [!]. Keze alá vévén még a 6 éves Sanyi gyereket is, valamint a már nagyleány számba menő 17 éves Ilkát. Majd két évig igen nagy megelégedésemre nevelte gyermekeimet, de elbetegesedvén, második évben eltávozott Oroson lakó fivéréhez. Ott el is halt. * Ezen évi március hó elején képviselő-választási mozgalmak zavarták fel a megye vá- 28 lasztóközönségét. A bogdányi választókerületben a kormánypárt Ibrányi Zsigmondot lép­tette fel Somossy Ignác ellen, de a legnagyobb korteskedés dacára alig volt képes pár száz szavazatot nyerni a harmadfél ezerből. Pedig az ibrányi határbeli Bomyúszeg nevű nagyerdőjét is eladta Lónyay Menyhértnek, aki éppen abból a célból léptette fel, hogy ibrányi birtokait megszerezhesse. Annyit nyert csupán, hogy igen gyenge felfogású ember lévén, egy igen reá illő kortes nótával mulattatták a kótaji lakostársai, ekképpen: Nem kell Ibrányi követnek, azzal még ki is nevetnek, Eladta a Bornyúszeget, oda sem mehet követnek. Pedig oda ment volna, kár volt lemondani róla. Lónyay Menyhért Nyíregyházán lépett fel, de Vidliczkayval szemben nagy kisebb­ségben ragadt. Legnagyobb küzdelem folyt azonban Tiszalökön, hol Kállay Gusztáv esz- lári nagybirtokos lépett fel a nagy Bónis Sámuel ellen, és Eszláron és Lökön itatással és vesztegetéssel, Polgáron pedig pápistaságával [katolikusságával] sikerült tekintélyes pártot 81 A Népbank vagy Takarékszövetkezet törvényben megszabott működéséhez szükséges alaptőkét heti hozzájárulással filléres alapon adták össze a tulajdonosok, s az összegyűlt pénzt kölcsönözték ki. Nem utolsó sorban ennek köszönhető a falvak mezőgazdasági eszközváltása, a tenyésztett állatok fajtacseré­je, közintézményeinek megépítése a dualizmus korában. 82 báró Bémer László (1784-1862) 76

Next

/
Thumbnails
Contents