Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
is, és ez úton eszközöltem, hogy még mintegy 65 hold földet kapott, mert különben ki sem telt volna az a mennyiség, amit ily módon eladogatott. Ennél az esetnél úgy az anyósom, mint Katalin sógornőm igen alávaló módon jártak el. Szerencsére sikerült a végrendeletet megsemmisíttetnem, s így az összes hagyatékon egyenlően osztoztak meg a három testvérek. Én a nőm részére jutottat következő évben használatba vevén körülárkoltattam, és az árkokat akáccsemetékkel rendszeresen beültettem, mely ültetés 10. évében vágásokra osztatván, házi tüzelési szükségletemet évről évre fedezi, azon kívül kerítésculápokat77 és szőlőkarókat is szolgáltat. Amely kis örökség már igazán reánk fért, két leányom lévén nevelőbe adandó, ami bizony elég gondot adott szegény fejünknek. * Ezen évben is több rendbeli hasznos törvények hozattak, jelesül a IX. te. Az állami ^ számvevőszék felállításáról,78 a XXX. te. A budapesti Lánchídnak az állam általi megváltásáról,79 többrendbeli vasútépítések engedélyezéséről, mely közül a XXVIII. te. a Nyíregyháza-ungvári vasútvonal építési engedélyéről80 bennünket, kemecseieket legközelebbről érdekelt, s mely bennünket azon kedvező helyzetbe hozott, hogy terményeinket közvetlenül a község közvetlen közelében felállított vasúti állomásunkon kényelmesen értékesíthetjük. Részünkre a vasúti közlekedés az ország minden része felé megnyílik, mely vonal kiépítése Gyenkő László vállalkozó által csakhamar foganatba is vétetett. Végre a XLII. te. A köztörvényhatóságok rendezéséről, mely azonban csak később, az 1871. [évi] XVIII. te. A községek rendezéséről szóló törvénnyel együttesen lett életbe léptetve, mint a törvénykezésnek a közigazgatástól leendő elkülönítését tárgyazó, későbbi keletű törvények előmunkálataihoz tartozók. 1871.év Ez év elején sikerült a Migléc-Tomyosnémetiben (Abaúj megye) nagybátyánkról örökölt birtokot eladni egy Ujjlaki nevű iglói lakosnak 23 ezer forintért, melyből még az Olasz Mihály által vásárolt Pócspetri birtokra kölcsönzött 2000 forintokat s annak kamatait kifizetvén jutott egy-egy részre 3200 forint, melyet én megkapván, gyümölcsözés végett Nyíregyháza városánál helyeztem el addig, míg valami megfelelő birtokocskába fektethetem. * Március hó 17-én Nagykállóban tartott megyei közgyűlés megállapította a megyének törvénykezési és közigazgatási tekintetből leendő felosztását. Mely szerint a megye akkori összes területe 8 járásbíróságra osztatnék fel, éspedig: Nagykálló, Nyíregyháza, Nyír- bogdány, Kisvárda, Nyírbátor, Nádudvar és Tiszalök székhellyel. Mely megállapítással szemben Kemecse község elöljárói és képviselő-testülete kérvényt adott be a megyei bizottmányhoz, melyben előterjesztette, hogy amennyiben az építés alatt lévő Nyíregyházaungvári vasútnak Kemecsén nagy forgalomra hivatott állomása készül, melyhez nemcsak Kótaj, Ibrány, Halász, Rád-Megyer, Tura-Pazony gravitál, hanem maga Nyírbogdány is 77 földbe vert, hegyesre faragott végű rúd, karó 78 Helyesen: „1870. évi XVIII. törvénycikk. Az állami számvevőszék felállításáról s hatásköréről.” 79 Helyesen: „1870. évi XXX. törvénycikk. A budapesti Lánchíd megváltása iránt a magyar állam és a Lánchídtársulat közt kötött szerződés jóváhagyásáról és becikkelyezéséről” 80 Helyesen: „1870. évi XXVIII. törvénycikk. A nyíregyház-ungvári másodrendű gőzmozdony-vasut kiépítése tárgyában” 75
