Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
adható, mert a mindennemű tisztviselők, tényleges állománybeli katonák, papok, tanítók, nyugdíj emelése és hadihajók építési költségei az ország jövedelmét teljesen felemésztik. Tehát mindenkinek jut segítség, csak azoknak nem, akik a nemzet függetlenségéért, a haza szabadságáért küzdöttek, és akik vitézségének köszönhető, hogy mégis alkotmányunk van. Holott már annyira elfogytak azok az úgynevezett névtelen hősök, hogy a még meglévők anyagi segélyezése számba vehető összeget nem igényelne. De nemcsak azok érdemelnek a mindenféle érdemetlenek, sőt a haza földjén élősködő nemzetiségek között létező ellenségeinkkel szemben joggal követelhetnék a közsegélyt. Különösen a 48-as volt közvitézek, akik ma is csak 8 korona havi segélyben részesülnek, amiből naponként csak 25 fillér esik egy egyénre, ami a jelen drágaságban oly csekélység, hogy az még alamizsnaként sem vehető számba. Annyival inkább, mivel a még meglévő 48-as honvédek legalább is 80 évesek, s így az emberi kor végső határán kínlódván teljesen munka- és keresetképtelenek. Az a boldog, aki meghal közülük!! „Ha szép hazád elveszve már, halj meg te is szegény huszár”!!! * Folyó hó 9-én és 10-én megérkeztek az általam ültetés végett megrendelt szőlővesszők. Jelesül 9-én 400 db muskat ottonel284 csemege szőlővessző Ceglédről, száza 80 fillérjével. Másnap érkezett 800 db delevare nevű új találmányú amerikai faj szőlő, melyről bebizonyult, hogy sem filoxera, sem peronoszpóra ellen nem kell védeni, sőt még a téli fagyás ellen sem, az sem árthat neki. Bizony ennek meg 4 korona száza. Utóbbit Székelyhídról rendeltem. Harmadnapon, azaz április 11-én és 13-án elültettem a reggeli órákban a vesszőket, a részükre már készen állott 70 cm mélyen forgatott helyekre. Reggel tűrhető időben kezdettük meg a munkát, de dél felé már olyan szélvihar támadt, ami nemcsak az ültetést hátráltatta, de úgy munkásaimat, mint magamat annyira átjárt, hogy az abból származott hűlés utóbajait még ma is - április 25-én - érzem. Azzal kínlódtam át az azóta lefolyt Húsvét ünnepet is. Sőt ünnep 2-od napján bementem Nyíregyházára a gőzfürdőbe, ami valamennyire javított is rajtam, de bizony az még végleg ma sem szűnt meg. * Az 1910. év végével lezárt alapon folyamatba tett népszámlálás eredményéről szóló munkálatok alapján emlékezet okáért feljegyezni kívánom, hogy a megye népesebb községeinek lakosai a folyó év kezdetén következőleg találtattak, úgymint: Nyíregyháza 36 914, Polgár 11 366, Újfehértó 10 536, Kisvárda 9 941, Nagykálló 7 957, Szentmihály 7 880, Nyírbátor 7 724, Nagyhalász 5 569, Dombádon 5 026, Tiszalök 4 987, Oros 4 737, Ibrány 68 4 623, Rakamaz 4 149, Kótaj 4 069, Nyírábrány 4 066, Nyíradony 4 057, Tiszadob 3 503, Kemecse 3 442, Tiszaeszlár, 3 383, Nyíracsád 3 204, Bogát 3 196, Búj 3 140, Mándok 3 096, Vencsellő 3 045, Kállósemjén 2 936, Demecser 2 868, Nyírmada 2 787, Gáva 2 776, Dada 2 690, Napkor 2 630, Nyírlugos 2 641, Nyírtass 2 553. Atöbbi községek lakosainak száma a 2500-on alól vannak. Legkisebb népességű község Lórántháza 492 lakossal. A megye 132 községeiben találtattak az 1900. évi népszámláláskor 288 672 lakosok. 1910- ben összeírottak, távollévők nélkül 318 164. A 10 évi szaporulat 10,24 %. * Ezen naplójegyzetek III. füzetének 94-95. lapjain bővebben feljegyezve lett az a méltatlan és igazságtalan eljárás, melyet Szabolcs megye bizottmánya az én nyugdíjaztatásomnál követett, mely szerint azon igenis szerény követelésemet, helyesebben kérelmemet, 284 Ottonel muskotály: ezt a szőlőfajtát Moreau Robert angers-i kertész nemesítette 1852-ben. Nagy valószínűséggel Chasselas (saszla) és Muscat de Saumur fajták keresztezésével. 341
