Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Ezen füzet 57-58. lapjain a Kossuth- és Justh-párt közötti különbözet indokait bővebben előadván, azokban foglaltakhoz még magam részéről megjegyezni kívánom, hogy én azon ok miatt is tántoríthatatlan híve vagyok a függetlenségi Kossuth-pártnak, mivel az 1848/49-iki forradalom hadseregének erejét az a száz és egy nehány gyalog honvéd zászlóaljak képezték, melyek magyarul vezényeltetvén, a szabadságharc minden nagyobb győzedelmes csatáit ezen vezénylet mellett döntötték el. Hogy többet ne említsek, ezen honvéd zászlóaljak elszánt rohamai foglalták el a piski hidat, Nagyszebeni, Brassót Erdélyben. Ezek győztek Szolnoknál, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál, foglalták el Budát sat. Ezen zászlóaljak közül hat tüntette ki magát kiválólag, minden alkalommal annyira, hogy zászlóik érdemjellel díszítettek fel. Ezek voltak: a 3., 9., 10., 11., 15. és 48. zászlóaljak, melyek közül a 10. 2/3 részben, a 48. pedig egészben Szabolcs megye fiaiból állott. Én pedig a 10-iknél mint közvitéz, a 48-iknál mint hadnagy szolgálván, mint ilyen, a magyar ezredek magyar vezényletének törvényben gyökerező jogához annyira ragaszkodom, hogy azt az én politikai hitvallásom első pontjának tekintem. És ennél fogva Justh Gyulát, aki azért, hogy miniszteri álláshoz juthasson, a magyar vezényletről önként lemondott, törvényben gyökerező egyik legsarkalatosabb jogaink árulójának tekintem, és mint ilyent, határozottan gyűlölöm. Annyival is inkább, mivel az országgyűlésen a legutóbbi napokban folytatott élénk vitatkozások alapján teljesen kiderült, hogy Justh Gyula miniszteri vállalkozását éppen nem az önálló bank azonnali életbe léptetéséhez kötötte, hanem egyedüli célja a hatalomvágy volt. Az önálló bank és az általános szavazati jog elvének hirdetése a hatalomhoz jutás eszközéül szolgált volna, amennyiben Lukács László, Dézsy (Désy) Zoltán Kossuth-párti képviselő által a folyó hó elején folyamatban volt indemnitás körüli viták alkalmából kifolyólag Lukács László pénzügyminiszter - azért, hogy Justh Gyulával történt pactállással [egyezkedéssel] - kevéssel ezelőtt még annak pártjához tartozónak mutatkozott, köpenyegforgatással vádoltatott. Azzal védekezett, hogy ővele Justh Gyula csak arra szövetkezett, hogy egyedül az általános és titkos szavazati jogot óhajtják életbe léptetni, amely alapon választandó országgyűlés elé lenne az önálló bank ügye terjesztendő. Amit Justh Gyula az országgyűlésben elismervén, kitűnt, hogy a miniszteri székért nemcsak a magyar vezérletről, hanem az önálló bankról is lemondott. Tehát a nemzet legsarkalatosabb törvényeit kész volt áruba bocsájtani. * Az országgyűlésen a kormány előbb az indemnitási javaslatot szavaztatta meg pártjával, ^ utóbb a folyó évi költségelőirányzatot vétette tárgyalás alá, mely úgy látszik, hogy szintén rövid időn [belül] be lesz fejezve, éspedig nagyrészben az előirányzat megnevezésével általánosságba már március hó 23-iki ülésben el is lett fogadva. Minek oka abban keresendő, hogy a függetlenségi pártok Kossuth Ferenc által vezetett része magára lett hagyva, sőt annak elnöke hetek óta ágyban fekvő beteg. Apponyi pedig, aki a párt lelke, Amerikában van, ahol városról városra jár, a világbéke eszméjének terjesztése érdekében felolvasásokat és szónoklatokat tart. így az ellenzék vezetőinek távollétét ügyesen használja fel a költségelőirányzat megszavaztatására, ami annyival inkább sikerülni fog nekie, mivel a Justh-pártja az általános szavazati jog elvének vallásával a kormánypárttal egy követ látszik fújni alattomban. * A március 30-iki ülésen szóba jött a 48-as honvédek nyugdíjának emelése is, amit azonban Khuen-Héderváry miniszterelnök azzal utasított el, hogy az alap hiányában meg nem * 340
