Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
* Január 6-án bementem Nyíregyházára Borbély Gáspár sógoromhoz névnapja alkalmából őt személyesen üdvözölni, hol Szikszay Pál nászommal találkozván az azon örömhírt adta értésemre, hogy Sándor fiam már e hó 10-12-én véglegesen megérkezik Nyíregyházára, és ideiglenesen kivett lakását elfoglalja. Melyet ő már - minthogy új lakás - egy hét óta futtet, és a szobákat ki is festeti. Elhatározták Sándorral, hogy egy megfelelő házat vásárolnak, minek árát törlesztéses kölcsönre felvévén, azt a Sándor hivatalos szállásbéréből 8-10 év alatt teljesen kifizethetni reménykedik. * Január hó 17-én végre elfogadta a király a coalitiós [koalíciós] minisztérium lemondását, ^ és felmentette őket a további szolgálat és felelősség alól. Ezzel megszűnt az országnak ez idő szerint legkiválóbb képzettségű, legnagyobb hazaszeretettel tündöklő férfiainak áldást hozó működése, mellyel a haza ügyét három éven keresztül oly nagy bölcsességgel vezették, hogy abból a nemzet jogainak teljes érvényre juttatását méltán reményleni lehetett. Azonban amidőn az országnak legéletbevágóbb, és az 1867. évi törvényekben megállapított jogainak - ti. az önálló nemzeti bank és önálló vámterület, valamint a magyar ezredeknél a magyar vezénylet elvének - életbe léptetését eszközölni kívánták volna, ezeknek megengedését a király határozottan megtagadta. Minthogy pedig a kormány ezeknek a törvényben gyökeredző jogoknak érvényre juttatását programjába felvette, de azoknak kivívása nekiek többszöri kísérletek után sem sikerült, hivatalos állásáról lemondott. Amelytől - mint fentebb előadva volt - január 17-én fel is mentetett, és helyette a miniszterelnöki állásra Khuen-Héderváry Károly - volt horvát miniszter - neveztetett ki, akinek azonban még mindég nem sikerült az egyes szakminiszteri állásokra társakat szerezni, holott amint az eddigiekből látszik, az egyéneket nemigen válogatta meg. így is összesen négyet tudott megkapni: Lukács László volt pénzügy-, Hieronymi volt kereskedelmi minisztereket előbbi állásaikra; egy gróf Serényit földmívelésire; Székely Ferenc főügyészt igazságügyire, és egy Hazai nevű tábornokot honvéd miniszternek.271 Akik között azután a többi üresen maradt állásokat kiosztotta, és azokkal bemutatkozott az országgyűlésnek, ahol azonban úgy az alsóháznál, mint a felsőnél megkapta a consilium abeundit [eltanácsolást], mit a két ház csaknem egyhangúlag bizalmatlansági szavazattal fogadott. Mire ő a zsebében ez alkalomra kéznél tartott leiratával a királynak az ország- gyűlést március 24-ig feloszlatta. Hogy mi fog ezután következni, majd meghozza a jövő! Hogy az el nem ismert, leszavazott kormány várható törvényellenes agitatiója [rábeszélése] bennünket készületlenül ne találjon, a megyei Független[ségi] Párt elnöke, gróf Vay Gábor január hó 22-re Nyíregyházára gyűlést hívott össze, melyen a megye minden részéből megjelent nagyszámú párthívek által elhatároztatott, hogy a párt annak mindkét árnyalatához tartozók tömörítésével a legszélesebb alapon szervezkedjék, a választókerületek pártelnökei a szervezkedés céljából gyűlést hívjanak össze. Melynek folytán a bogdányi választókerület elnöke, Borbély Gáspár folyó hó 31-re Kemecsére 271 A Justh Gyula és Kossuth Ferenc között kiéleződő konfliktus következtében elveszített parlamenti támogatás miatt Wekerle Sándor 1909. szeptember 28-án adta be kormánya lemondását. A király először Tisza Istvánt bízta meg kormányalakítással (1909. november 27.). Ő azonban támogatás hiányában nem tudott kormányt alakítani. Ezt követően december 23-án, majd 1910. január 11-én Lukács László kijelölt miniszterelnök vallott kudarcot. Csak ezután kapott megbízást Khuen-Héderváry Károly gróf (1910. január 17.), aki a miniszterelnökség mellett a király személye körüli, a horvát-szlavón-dalmát és a belügyi tárcát is vezette. 324
