Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Takács Péter: Egy Szabolcs megyei honvéd-szolgabíró gondolatai a magán- és közéletről 1830–1916 között
Az 1860-1861-es remény némileg felgyorsította a folyószabályozási társulatok munkálkodását is. Krasznay Ököritón kellő tapasztalatot szerzett a Szamos szatmári szakaszának árvízvédelmével kapcsolatban, és volt valami ösztönszerű tehetség, vonzalom vagy érzékenység is benne az árvízvédelem terén. 1 861 -ben is, 1 867-ben is sikeresen irányította a lakosság védekezését a járásához tartozó Tisza-szakasz nemrég épült gátjain. Az efféle műszaki feladatok végzése során szerezhető örömök miatt dicsérte annyira későbbi vejét, Mezey Gyulát, aki folyószabályozási mérnökként irányította a Lónyai-csatorna megásását, majd a Vág bal partján a folyószabályozási munkákat. A naplóírónak - mivel a „kurta 48-ban” félbehagyta a naplóírást, és emlékeit majd csak 1 901 -ben rendszerezte újra — bizonyára kitűnő memóriája volt. Segítségére voltak ebben az évenként cserélődő kalendárium megjegyzésre érdemes dolgok céljából üresen hagyott lapjai is, amiket minden évben megtölthetett adatokkal, tényekkel, a családi és közéletben említésre méltó események feljegyzéseivel. Ez segíthette 1901-ben az emlékezetét. Az időjárásról, a gazdálkodásról, a meteorológiai anomáliákról, a vásári keresletről és a piaci árakról közölt adatai ezekből a feljegyzésekből származhattak. Gondos családapaként természetes, hogy visszatérően foglalkozott a feleségét, gyermekeit és rokonait érintő dolgokkal, eseményekkel, változásokkal. Esküdti, majd szolgabírói, végül főszolgabírói hivatala, közéleti affinitása, vállalásai és megbízatásai hozták magukkal, hogy a közdolgok három-négy síkját rendszeresen szemlézte. Első helyen az országgyűlést, a törvényhozó pártalakulatok mozgásának változásait kell megemlítenünk. Ezekhez illeszkedik az ellenzéki pártokkal rokonszenvező megyei tisztikar munkálkodásának, állásfoglalásainak méltatása, ami többnyire a kemecsei székhelyű (nyír)bogdányi szolga-, majd főszolgabírói járás cselekedetein és viselkedésén keresztül nyilatkozik meg. Nincs olyan tisztújítás és tisztségpótlás, melyről be ne számolna. Minden évben rögzítette Krasznay a Kemecsén történt közdolgokat is. Az úrbéri kocsma időnkénti bérbeadását éppúgy, mint a március 15-i ünnepségek körüli bonyodalmakat. A jelesebb családok lányainak kézfogóit, lakodalmát, a Kossuth-szobor avatását, a községháza építését, annak rendőrségi célú bérbeadását. A Kisvárda és Kemecse közötti távfutás megszervezését, a két település kézműiparosainak közös ünnepségét, a karácsonyi és újévi éjféli miséket éppúgy, mint az úrbéri regáléként működő italmérés épületének és egyholdas telkének elárverezését, az azért kapott pénz nemesi telkek arányban történő elosztását. Napló- vagy emlékirat írói és szerkesztői elve hasonlatos a középkori szerzetesek annales-szerkesztési elvéhez. Azzal az eltéréssel, hogy ő nem a hallott, hanem a megtapasztalt és a konkrétan megtörtént országos, megyei és községi dolgokat helyezi előtérbe, s ezekkel tölti ki — minimális kronológiai zavarral vagy tévedéssel — a január 1 -tői december 31-ig évenként ismétlődő időkeretet. Beszámol a Lónyai-csatorna megásásáról, a Nyíregyháza-Ungvár közötti vaspálya és a kemecsei vasútállomás megépítéséről, a település főutcájának a kövezéséről, a kövezetvám mértékéről és szedésének módjáról, a petróleumgyár létesítéséről, és annak községi hasznáról. Tulajdonképpen a polgári jellegű megyei, járási és közösségi intézményhálózat megteremtéséről és azok működéséről. A nemzeti kötődés — lévén önkéntes negyvennyolcas honvédtiszt — folyton mélyülő domináns szerepet játszik Krasznay életében. Ez a kötődés - nevezhetjük nacionalizmusnak is — azonban a reformkor építkező szándékát, nemzetemelő és gyarapító igényességét mindvégig megőrizte. Retorikában olykor-olykor fellengzős, s gyakran odamondogatja ő is a magyarságot provokáló nemzetiségi politikusoknak, hogy ha nem tetszik a magyar királyság biztosította lét, próbálkozzanak anyaországukba költözéssel megvalósítani 22
