Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Takács Péter: Egy Szabolcs megyei honvéd-szolgabíró gondolatai a magán- és közéletről 1830–1916 között
vagy szokatlanul meleg telek, aszályok, kerteket, határt nevelő tavaszok, aranyszínben pompázó őszök stb... - az 1 860-as évtized végéről - rendre ott sorakoznak naplójában. Fél évszázadnyi meteorológiai jellemzők, és azok mezőgazdaságra, kertészetre, a falusi lakosság életére gyakorolt regionális hatásai követhetők nyomon naplójában. Közfeladatai gátolták abban Krasznayt, hogy saját és felesége birtokán maga irányítsa a gazdálkodást. Ezért egy tagban lévő szántóit, rétjeit előbb három, majd hat évenként kiadta pénzben fizetendő évi bérletre. A felsége birtokait - mindvégig három nyomásban műveltetve — évenként felesben adta ki kalászosok, kukorica és krumpli alá. Az ugart sem hagyta heverni. Háromszáz négyszögölenként dinnye alá osztotta fel azok számára, akik vállalták, hogy a háromszáz négyszögölnyi földre hat szekér istállótrágyát visznek. Ezzel a ravasz fogással kettős előnyre tett szert. Három esztendőnként a félszáz holdnyi birtokot alaposan megtrágyázták a lakosok, emellett a többszöri dinnyekapálással hatékonyan kiirtottak belőle mindenféle gazt, s a dinnye után vetett őszi gabona - búza, rozs — mindig frissen trágyázott, tiszta földbe került, növelve a termés mennyiségét és minőségét. Az őszi gabonákból és a tavaszi kapásokból így minden évben megkapta a háztartásának fenntartásához szükséges gabonaféléket, a szárnyasok tartásához és a sertések hizlaláshoz szükséges kukoricát, a konyhára szükséges krumplit. Napszámosokkal, ledolgozókkal, házi szolgájával és kocsisával, felesége és gyermekei közreműködésével maga művelte a ház körüli belső kertet és az öregségére három holdra szaporodó szőlőjét, s egy 10-12 boglya szénát adó füves kertet. Ez utóbbi a fejős tehene és kocsiba, szánkóba fogatolt mindenkori két lova téli takarmányozásához szükségeltetett. A közhivatalnok Az 1861. január 29-én megtartott tisztújításon ő is szerephez jutott. A Dadai járás szolgabírója, Mikecz Tamás mellé megválasztották rendes esküdtnek. A megválasztásuk napján már indultak is Hajdúdorogra, hogy az abszolutizmust kiszolgáló hivatalnoktól átvegyék az iratokat. Krasznay Péter feltűnő lelkesedéssel és nagy lendülettel vetette magát a közhivatali munkába. Intézte az állampolgárok ügyeit, áttanulmányozta a határregulációs aktákat, agitált az alkotmányosság mellett. Lelkesítette az újonnan választott hivatalnokokat. Járta a falvakat, és „párbajt kívánó szituációba” keveredett az abszolutizmust is, a megújuló alkotmányos rendszert is hivatalnokként szolgáló Vidovics Ferenccel, aki később a bogdányi kerület szélsőbaloldali képviselőjeként írta be nevét a megye történetébe. Alig vívta meg azonban a döntetlen - sírig tartó barátságot eredményező - párbaját Vidoviccsal,18 Ferenc József katonai hatalommal feloszlatta a parlamentet. Schmerling pedig a centralizáció jegyében felszámolta a vármegyék autonómiáját, elcsapta a választott tisztségviselőket, és provizórikus kormányzást vezetett be. Krasznay Péter — mostohább körülmények között — visszatért a gazdálkodáshoz. Megelőzően, közben és ezt követően is sorra járta azokat a falvakat, ahol örökölt birtokai voltak, és sort kerítettek a határrendezésre, az arányosításra, a polgári ingatlantulajdon kialakítására. 1901 után jegyezgetett visszaemlékezései hasznos és hiteles információkat szolgáltatnak az Abaúj, Szatmár és Szabolcs vármegyében zajló birtokrendezésekről, a volt jobbágyföldek elkülönítéséről, magántulajdonba kerüléséről, a nemesi birtokosok és volt szegődményesek, szerződésesek (contractualisták) és taksások nézeteltéréseiről. 18 Uo. 183. 21
