Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
a részben még kint lévő tartozások, részben az előbbi ügyvédek által behajtott, de el nem számolt követelések behajtásával, a behajtandó pénzek kezelésével külön Borbély Gáspár, Mikecz Miklós és dr. Járossy Sándor ügyvéd bízattak meg, számadási kötelezettség mellett. * Ugyanezen évi január hó 24-én megvettem Udvarhelyi Ferenc kemecsei lakostól a fii- veskertek sorjában lévő cespitális [átengedett] kaszálóját, mely az előző évben Terhes Józseftől megvásárolt kerti kaszálóval mezsgyés lévén, és 1820 Dölet tevén. Ehelyen egy darabban 3640 Dől fuveskerti cespes kaszálót sikerült összehoznom, melyhez az előbb már bírt, és Nagy Zsófitól vettel együtt most már e füveskerti kaszáló kertekből 4 hold és 620 Dölet bírok, melynek évenkénti termése 14-15 szekér szénát behoz. így az én pár tehenem, és leginkább hivatalos utazásaim céljából tartani szükségelt kettős fogatom lovai részére éppen elengedő. * Ezen évi április hó elején a lakóhelyem közvetlen szomszédságában lévő Kriston János- féle lakóhely mostani tulajdonosától elárvereltetvén, azt 1415 forintért megvettem, melyen lévő teljesen rossz állapotban lévő házat egy Melek János nevű újfehértói építési vállalkozóval 700 forintért kiújíttatván, azt hivatalos helyiségül még azon év október havában elfoglaltam. Ami által magamnak azt a kényelmet szereztem, hogy a hivatalos helyiségembe lakásomból a két udvar között felállított kis ajtón járhattam át, anélkül, hogy az utcára ki kellett volna lépnem. Úgy a fentebbi vétel, valamint ennek átépítési költségére szükségelt 2300 forintom azonban készletben nem lévén, ennek fedezésére Géczy Adám kemecsei jegyzőtől vettem fel kölcsön 1200 forintot 5% kamatra, ami a hivatalos helyiség bérletére járó évi 200 forint jutalékomból háromszorosan volt fedezhető. * Ezen évben vette kezdetét Szabolcs megye monográfiájának megírása, melynek szerkesztésében és összeállításában leendő segédkezésre, és az ezen munkálat összeállításához szükségelt adatok beszerzésére kiküldött Vende Aladár szerkesztőségi tag támogatására a helyi bizottság által megkerestetvén, a nálam megjelent Vende Aladárt minden, a Ke- mecsére vonatkozó és részben régi okmányokból, részben kombinációk alapján szerzett isméreteimről készséggel és odaadással tudomásba helyezni kívántam. Hogy az általa jegyzésbe vett adatok mily ok miatt maradtak ki a monográfiából, azt annyival inkább meg nem foghatom, mivel az abban Kemecsére vonatkozó adatok légből kapott valótlanságok, minek bizonyításául elég annyit felhoznom, hogy abban Kemecse hajdani birtokosairól az mondatik, hogy 1445-ben a Kemecsey, 1465-ben a Migléci család volt a birtokosa. Holott birtokunkban van egy 1613. évben Nyakas György alispán előtt kötött osztályos egyezség, melyben Kemecsey László és Bárczy Eleonóra gyermekei, Kemecsey Anna Nyiczky Istvánné, Julianna Kércsy Jánosné és Kemecsey Ferenc az egész Kemecse % része, azaz 90 telek felett osztoznak. % része 26'A telek már régebben egy Kemecsey leány, név szerint Katalin után a Lévay János örökösei által birtokoltatván, kiknek utódai bírták Kemecsét egész a múlt század közepéig, éspedig Kemecsey Ferenc után, kiben a család fiága kihalt. Mikeczek és Fejérek, Kemecsey Anna után a Nyiczkyek, kik közül István a XIX. század elején a most is meglévő kastélyt építette, de később Korda Károlynak cserélte el ramocsaházi birtokáért, kitől elárvereltetvén, Oláh Miklós vette meg, és mostoha fiára, Vécsey Károlyra hagyta, kinek egyik leánya - Helley Jánosné - eladta Graun nevű debreceni zsidónak. így jutott pogány kézre. Kemecsey Julianna 141
