Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
1898. esztendő nem jól köszöntött be, ugyanis Mezey Gyula vőnknek hátán egy igen veszélyes és fájdalmas támadás keletkezett, mely utóbb darázsfészeknek fejlődött ki, mely azonban hosszas ápolás és orvoslás mellett szerencsésen meggyógyult, mindannyiunk örömére Mert bizony igen meg voltunk ijedve az eset felett, hogy népes családja kenyérkereső nélkül marad. * Ugyanez év elején alattomos forrongás keletkezett a köznép között. Jártak közöttük lázítók, helyesebben egy Budapesten székelő komplott [összeesküvés] küldöttei, akik a nép közt a szocialisztikus eszmék terjesztése mellett azokat a társadalmi rend felbontására, sőt földosztásra lázítottak. Titkos társulatokat alakítottak, melyek maguk közül elnököket, jegyzőket választottak. El nem mulasztották azonban a társulatok tagjait megadóztatni, mely úton beszedett pénzekből azután a központi komplott tagjai meggazdagodtak. Várkonyi főkolompos133 több házat vásárolta szegény vidéki néptől beharácsolt jövedelemből. Az egész országon el voltak ezek a zavaros állapotok terjedve. Sok helyen véres összeütközések is történtek az őket megrendszabályozni akaró hatósággal szemben. Szabolcs megyében azonban egészen simán folytak le az ilynemű [konfliktusok]. Különösen az én járásom területén éppen semmi rendellenesség sem történt. Engedtem nekiek, hogy gyűléseket tartsanak, de azokon nemcsak magam személyesen megjelentem, hanem az illető község előkelőit, papokat, tanítókat, közbirtokosokat is meghívtam, akikkel egyetértőleg megvitatván álláspontjuk tarthatatlanságát, és törvényellenességét megértetvén velük, szép szóval sikerült őket előbb komolyabb fellépésektől visszatartani, a nyári szorgosabb munkaidők beálltával pedig a tavaszi hónapokban alakult szövetkezeteket végképpen megszüntetni, anélkül, hogy erre nézve hivatalos eljárást alkalmaztam volna, amiért gyülekezetük részéről ovatiókban is részesültem. Sőt, Demecserben éppen versben üdvözölt egy írástudó tagjuk, melyből egy mutatványt emlékezet okáért ide iktatok: Főszolgabírónkat az Isten éltesse, Hogy most elérkezett Demecser községbe Egészségben eljött munkások körébe, A szocialistáknak legszebb gyűlésére, Krasznay Péter főszolgabírónknak eddig Nemigen volt baja velünk még idáig. Éltesse az Isten velünk még sokáig, Legyen szolgabírónk, sok számos évekig, Köszönettel vesszük a megjelenését, 133 Várkonyi István (1852-1918) az agrárszocialista mozgalom egyik vezetője. Paraszti családban született. 1882-ben Budapestre került, ahol különféle vállalkozásokból jelentős vagyont szerzett. 1890-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. 1896-tól tagja lett a párt vezetőségének. Az alföldi propagandamunka irányításával bízták meg. Megindította a Földmívelő c. újságot, amelyben a mező- gazdasági munkásság érdekeiért harcolt. Népszerűsítette az aratósztrájkot és földosztást követelt. A párt vezetősége nem értett egyet céljaival, ezért 1897-ben kizárták. Ezután Cegléden megalakította a Független Szocialista Pártot, amely közvetlen céljának a földosztást tekintette. Követelték a 100 holdon felüli birtokok felparcellázását, az uzsora eltörlését és a progresszív adózás bevezetését. A párt befolyása a századforduló táján a kormányzat zaklatása miatt csökkent. Várkonyit 1899-ben perbe fogták és 6 hónapi börtönre ítélték. 1906-ban pártja egyesült Achim András parasztpártjával. 139
