Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
hol a gőzsiklóra127 felszállva a Király utcán mentünk a Dísztérre, hol, valamint az oda vezető egész utunkban a csoportosult közönség ovációjában részesültünk. A Dísztér északi oldalán kerestem az útban kimelegedett öreg nászomnak egy árnyékos helyet, ahol megállapodván, azon óhajtását nyilvánította, hogy jó volna neki leülni, mert igen elfáradt. Erre azon ház földszinti ablakaiban állók beszélgetéséből arra lettem figyelmes, hogy egy- egy úri nő azt mondta, hogy ő azokból a tüzérekből szeretne látni, akik a vár falát oly közelről törették lövéseikkel, ahol az apró fegyverek golyózáporának ki voltak téve. Mire azt mondtam neki, hogy ha kiad egy széket az ablakon, amelyre leültethessem, bemutatom neki azoknak a tüzérfiúknak a parancsnokát. Erre azt felelte, hogy kész minden széket kiadni, csak megláthassa. Több társaival együtt néhány széket adtak ki az ablakon, melynek egyikére az öreg Mezeyt leültetvén, bemutattam őt a hölgyeknek, akik a velük bent lévő közönséggel együtt szünet nélkül éljenezték, s azt a kívül álló tömeg is teljes erővel utánozta, ami a szegény öreget könnyekig meghatotta. Kivált amidőn Máriássy 48-as ezredes, Aschermann, Jeney őrnagy s többen hozzájárultak gratulálni. A lelkes beszédek és hazafias dalok zengedése közben végbement leleplezés után mi a Dísztérről a Bécsi kapu felé tartottunk, hol azonban meglepetésünkre sem a Bécsi kaput, sem az attól a fejérvári kapuig vonuló legerősebb és legmagasabb falait a várnak többé nem találtuk. Hanem annak a helyén egy meredékesen felfelé vonuló kocsiutat találtunk, mely a volt Nádor palotához vezetett. így az öreg Mezey nem láthatta meg az általa 49-ben lőtt résnek mikénti betömetését. Mindamellett leszálltunk a Horváth-kertnél lévő nyári színház terénél, és egy ottani kisebb étkező helyiségben igen jól megebédelvén, a délutánt a Margitszigeten töltöttük, ahonnét az öreg, mint mondotta, az ostromhoz szükséges muníciót szállította, hová azok Komáromból hajókon érkeztek. Estvére [!] a Pannónia Szálló termében sokan összegyűltünk, hol az öreg Mezey ismét ovációkban részesült, és ahonnét Papp Elek szoboszlai képviselő indítványára Kossuthnak üdvözlő táviratot küldöttünk. * Ezen évben végre döntésre került a kemecsei gyógytár ügye is. Mégpedig oly módon, hogy - amint a példabeszéd mondja, a kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon - a bogdányi gyógyszerész nyerte el a consessiót [engedélyt] azzal a kikötéssel, hogy Ke- mecsén legyen a főgyógytár, Bogdányban pedig fiókgyógytárt tarthasson. Mibe azután Kemecse is belenyugodott, Kelemen Szilárd bogdányi patikust igen jól képzett szakembernek ismervén. Még ezen évi május havi közgyűlésén elhatározta Kemecse község képviselő-testülete, ^ hogy az országban több helyen sikerrel alkalmazott Neukom-féle fiírott kutakat128 állít fel. Mégpedig a község ősi felosztása szerint egyet a Bogdányi szeren, az úgynevezett Kispiacon, egyet a Derékszer használatára a református iskola előtti téren, a harmadikat a Halászi szeren a Főutca elágazásánál. Melyekre szükségelt 1200 forint költséget a vármegye előlegezte az állategészségügyi pénztárból, mely hatévi egyenlő részletekben kö- teleztetett 6 % kamattal visszafizettetni. Mind a három kút még azon év őszén elkészült, és kettő 45, egy pedig 48 méter mélységről kitűnő jóságú és bőségű ivóvizet szolgáltatott, 127 A budavári gőzsiklót gróf Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Megnyitásakor ez volt a világ második siklója. 128 A Neukom-féle fürott kutak a talajvíz alatti, a szennyeződéstől vastagabb agyagréteggel védett vízrétegekből jó minőségű ivóvizet hoznak a felszínre. A fúrási és üzemelési technológiának első alkalmazása nálunk Neukom Ferenc nevéhez fűződik. 126
