Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

s így a kikészítésről [a hozomány összeállításáról] kellett gondoskodni. Volt a halászi ha­táron, a Tiszaháton egy három holdas, 25-30 éves szép növésű vegyes fákból álló erdő, annak a fáját eladtam Láng Géza kemecsei faraktárosnak 1300 forintért, és ezzel megkez­dődött a kelengye összeállítása. Az év utolja azzal telt el, s ez alatt köszöntött be igen szép szánutas idővel az 1893. esztendő melynek első hónapjai az Erzsi leányom kelengyéjének125 beszerzésével és elkészítésével telt el, míg azután február hó 16-án megesküdtek. A menyegző egész csendben, igazán a legszűkebb családi körben lett megtartva. A vőlegény részéről a pazonyi egyház fiatal fogondnoka, Mezőssy Béla mint vőfény [!] volt jelen. A menyasszony részéről Borbély Gáspár mint násznagy, és Vitéz Mihály kemecsei evangélikus lelkész mint eskető pap. A ^ menyegzői ebéd végeztével az új pár Pazonyba hazaszánkázott. Mi többiek még az estét is együtt töltöttük kedélyes beszélgetés és poharazás között, örvendve azon, hogy utolsó leányunk jövője is biztosítva lett szerencsés férjhezmentele folytán. így négy leányaink közül nem maradt az eklézsia számára egyik sem. Mind férjhez mentek. De bizony ez az utóbbi nem igen kevés, mert 1862. év végén születvén, pár hónappal felül volt a 30. éven, és a vőlegény csak másfél évvel volt idősebb. * Már előző évben beperelte a Gábor testvérem özvegyét és hagyatékának öröklőit Eggert Géza halászi birtokos 250 forint követeléséért. Amely onnét keletkezett, hogy egyik unokaöcsénknek, Kriston Gábornak mint kiskorúnak Gábor testvérem gyámja volt. S mint ilyen, a még kiskorú Kriston Gábor haszonbérét az 1890. [év] Szent György napján [április 24-én] felvette, de azt az időközben nagykorúságot ért Kriston Gábornak azonnal átadta. Aki azonban a leginkább a halászi határban fekvő birtokát eladta Eggert Gézának azon évi május hóban, akinek Fertlicska Kálmán nevű ügyvédje azt állította, hogy amennyiben a haszonbér a szerződés szerint előre fizetendő, az a Szent György-napi bérrészlet szerint azon évi május június és július hónapokra vonatkozóan már Eggertet illetné. A tárgyalásnál ezt állította és tanúra is hivatkozott, akivel együttesen kérték testvéremtől a kérdéses bér visszaadását. Aki azt meg is ígérte volna, de mielőtt megtehette volna meghalt. A többi érdekeltek ügyet se vetettek a keresetre. Engem azonban végtelenül bosszantott az a szemtelenség, hogy a különben sem dicséretes ügyvédnek ismert Ferlicska az én feddhetetlen becsületességűnek ismert testvéremet halála után azzal meri rágalmazni, hogy a más pénzét elkezelte. így az azon évi febmár 26-án tartott tárgyalásnál Fertlicskát és Klein nevű zsidó ispán tanútársát hamis tanúsággal és hamis eskütétellel vádolván, ellenük bűnvádi eljárást kértem. Amennyiben úgy a keresetlevélben, valamint a tanúzásnál azt vallották, hogy Gábor testvéremet 1891. augusztus hóban kérték fel a 250 forint visszafizetésére, és ennek pár hétre leendő teljesítését megígérte. Mire én a testvérem halotti bizonyítványával bizonyítottam, hogy ő meg 1890. szeptember 30-án elhalt. S így ’91-ben a tanúk vele nem beszélhettek. Ezt megértvén a tanúk, mindketten kérelemre 125 A kelengye a hozomány egyik fajtája. Elsősorban vászonneműekből állt: viselőruhák, díszpámák, ágytakarók, lepedők, szalmazsák és derékalj, kendők, abroszok, továbbá törülközők, tarisznyák, zsá­kok; de hozzá tartozhattak a lakás feldíszítésére szolgáló kendők, cserépedények, kancsók, tálak, tük­rök és a ruhanemű tartására szolgáló ládák, bútorok stb. is. 124

Next

/
Thumbnails
Contents