Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
egyéb honoráciorok társadalmi körében acceptált ember volt, hová leányunk is kedélyes, jó modora folytán örömmel fogadtatott, s így könnyen felejtette Kemecsét. * Még ezen hó 12-én ítéltettek el a nyíregyházi törvényszék által Molnár József és Sinka János cselédjeim, akik álkulccsal a magtáramba betörvén, abból féloldalnyi szalonnát elloptak. Ezenkívül többeket is megloptak, s így egy-egy évi börtönre ítéltettek, s azt híven ki is ülték. Persze, hogy káromat nem volt kitől bevenni, egyiknek sem lévén semminemű vagyona. * Ezen évi Húsvét ünnepet megelőző nagypénteken102 Tiszaeszláron egy Solymosi Eszter103 nevű 14-15 éves, csinos arcú és szép, nyúlánk termetű növendékleány, ki anyai nagynéniénél104 szolgált, Újeszlárra járt a boltba tojásfestéshez berzsenyi105 vásárolni. Amidőn alkonyat táján106 onnét a két falurészt összekötő úton fekvő zsidótemplom felé haladt, Scharf Salamon107 zsidó egyházszolga behívta a templomba,108 hogy gyújtaná meg a gyertyákat, mert a sábesz109 már beállott, s így neki már nem szabad. A leány bement a templomba, ahol a sakterpályázatra110 odagyült Braun Lipót, Junger Adolf, Lusztig Sámuel és Weiszstein Lázár által meggyilkoltatott, és kifolyó vére edényekbe szedetett. Ezen műtétet Scharf Salamon111 Móric nevű 14 éves fia a kulcslyukon át látta112, de szólani nem mert. Később azonban a Solymosi Eszter eltűnése ügyében Bary József vizsgálóbíró és ^ Recsky Bandi csendbiztos szigorú nyomozást folytatván rájöttek, hogy Scharf Mórictól származott az a hír113, hogy Esztert a zsidók ölték meg. Akit Recsky elfogván, lakására Nagyfaluba vitte, ahol a Móric gyerek az ő látományát önként, minden kényszerítés nélkül elbeszélte. Csak aziránt kívánta magát biztosíttatni, hogy az atyjától és társaitól megőrzik, mert azok őt megöléssel fenyegetik. Erre Móricot Henter Antal megyei várnagyhoz adták át, és a vizsgálat tovább folyt. Amitől a zsidóság megijedvén, a központi irodájuk vezetése alatt gondoskodtak pénzről, és minden védelmi eszközökről. Gallyasokkal [tutajokkal] leúsztattak egy női hullát, és arra a Solymosi Eszter ruháit reá húzván, a Tiszán Eszlár alatt Dadáig vitték, ahol elbocsátották, és mint talált hullát 102 Nagyszombaton, 1882. április 1-jén 103 Krasznay Péter Solymosi Eszter eltűnéséről és haláláról a vérvádat bizonyítani akaró megyei hatóságok és a velük összejátszó törvényszék megbízottai által konstruált történetet rögzítette naplójában. Leírása azonban hibás adatokat is tartalmaz. 104 Solymosi Eszter Huri Andrásnénál szolgált, aki nem volt a nagynénje. 105 Huri Andrásné meszelésre használt festékért küldte el a boltba, ami nem Újeszláron, hanem Ófaluban volt. Börzsönyvásárlással a szomszédban lakó Lánczy Gábomé bízta meg. A börzsönyt (más néven pirosítógyökeret) húsvéti tojások festésére használták. 106 12 óra körül 107 Scharf József 108 Scharf Móric kikényszerített vallomása szerint az apja, Scharf József behívta a zsidó imaház mellett lévő házuk előtt elhaladó Solymosi Esztert, hogy az asztalon lévő gyertyatartót tegye fel a sifon tetejére. Szombat lévén ő ezt nem tehette meg. Ezután egy koldus zsidó, Wollner Herman a templomba vitte a leányt, ahol a Tiszalökről jött és eszlári metszővé választott Schwarcz Salamon elvágta a nyakát. 109 Sábesz: héber sabbat (szombat) 110 Sakter: metsző, aki az izraelita vallás előírásai szerint vágja le a fogyasztásra kerülő állatokat. 111 Scharf József 112 Az Eötvös Károly által végzett helyszíni szemlék során bebizonyosodott, hogy Scharf Móric a vallomásában előadott eseményeket a kulcslyukon nem követhette. 113 Solymosi Eszter megölésének „történetét” a kis 4 éves Scharf Samu útján telj esztették. Nem Móric találta ki. 106
