Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
bejelentették114. Ahonnét Eszlárra visszahozván, ott sem az Eszter anyja és testvérei, sem senki más nem ismerte Eszternek115, mert az egy 28-30 év körüli, majdnem fogatlan, kiélt nő volt. Sőt akadt olyan, aki ráismert, hogy egy Glück nevű nyíregyházi meszes zsidónak jóval azelőtt elhalt rossz előéletű leánya volt. Mindamellett azon évi [1883.] június 19-től július 31-ig folytatott tárgyalás útján, melynél az akkori leghíresebb kriminalista ügyvédek, mint Eötvös Károly116, Funták Sándor, Friedman Bemát budapesti és dr. Fleuman Ignác nyíregyházi ügyvédek, dr. Scheuthauer egyetemi orvostanár sat. szerepeltek. Sikerült elsimítani a dolgot, és a vádlottakat felmentetni. S ezáltal a már-már megindulni kezdett zsidóüldözésnek elejét venni. Azzal indokolta a törvényszék ítéletét, hogy a Scharf Móric tanúskodása - mint egyetlen tanúé - nem elegendő bizonyíték a meresztelésre [gyilkosságra]. Továbbá, hogy az el sem képzelhető, hogy a vádlottak az ártatlan leánykát meggyilkolták volna, miután abból semminemű hasznot nem várhattak. Az a köznépnél uralgó vélemény, hogy a zsidók a keresztény leány vérét rituális célokra használnák, jelesül a húsvéti pászkasütésnél a gyurmához osztanák be, semmi bután és okon el nem fogadható agyrém [sem butaságból, sem okosságból el nem fogadható érv]. Én azonban azon körülményből, hogy a Taub Emánuel, Hercskó Márton máramarosi zsidók vezetésével eszközlött hullaszállításnál azon körülményből, hogy az úsztatott hulla a Solymosi Eszter ruhájába volt öltöztetve, és az eltűnése előtt vásárolt húsvéti tojásfestésre szánt berzseny is kebeljébe találtatott, teljesen meggyőződtem arról, hogy a rituális gyilkosság végrehajtatott. Mindamellett helyeselnem kellett, hogy az elsimítás sikerült, mert ellenesetben abból, ha elmarasztaltatnak a legnagyobb s beláthatatlan horderejű és terjedelmű bonyodalmak, gyilkolások, vagyon és emberi élet pusztítások származhattak volna. Az ország kereskedelmi és ipari előhaladása sok időre meggátoltatott volna az erre hivatott zsidóság üldöztetése folytán. Mert szerintem, ha a világ legbölcsebb emberei, ti. a világ minden részéről Rómába összesereglett katolikus püspökök és érsekek éppen ezen évtizedben el bírtak határozni oly képtelenségeket, hogy a római pápa csalhatatlan, és hogy a Szűz Mária nemcsak maga szűzen szülte a Krisztust, hanem már őt is szűzen szülte az édesanyja, akkor miért ne lehetne feltenni a rituális gyilkosságot olyan műveletlen, és bigott vallásrajongó népről, mint a Solymosi Eszter gyilkosai voltak. * Ezen évi október hó 6-án halt meg Adám testvérem nőj e, szül. Uray JohannaNagykárolyban, 57 éves korában, házasságuk 31. évében, hosszas szenvedés után. Maradtak utána férje, Krasznay Adám megyei árvaszéki ülnök, s gyermekei, Etelka Losonczy Árpádné, Ferenc, Gábor és Zsigmond fiai és Emma 15 éves leánya, Uray József, János és Emília özv. Rokner Jenőné testvérei. Meglehetős fonákságai és könnyelműnek látszó modora dacára, jó gazdasszony és gyermekeit az elkényeztetésig becéző anya volt. Mindenesetre több jó, 114 A tutajosokat letartóztatták, és kényszer hatására beismerték a Krasznay által is lejegyzett vádat. 115 Június 18-án, vagyis Solymosi Eszter eltűnése után két és fél hónappal találtak rá a holttestre. Az első halottszemlére összegyűlt eszláriak közül kiválasztott személyek felismerték Solymosi Esztert, az édesanyja viszont nem. A következő nap tartott halottszemlén már senki sem ismerte fel. 116 Eötvös Károly (1842-1916) politikus, ügyvéd, író, publicista. Az 1883-as tiszaeszlári perben a vádlottak védője volt. 1904-ben jelent meg A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című 3 kötetes munkája, amelyben leírta az 1883. június 19-e és augusztus 3-a között a nyíregyházi törvényszéken lefolytatott ún. tiszaeszlári per történetét. Megcáfolta a vád állításait és leleplezte a nyomozás során elkövetett erőszakosságot, valamint a törvénysértéseket. 107
