Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

Bevezető

házi írásos emlékek Bereg megye magyarországi falvaiban. Kárpátalján a második világháború végén nagyrészt felszámolták, vagy amire több példa is volt, megsemmisítették ezen gyűjteményeket. 1945 után így nem kerülhettek be - számos iratgyűjteményhez hasonlóan - a szovjet állami levéltárak vagy könyvtárak fondjai közé. Másrészt a szovjet állam a világháború után elzárta az egyes egyházközségek iratait, ezért tehát reménykedhetünk abban, hogy ha valaha az anyakönyvi hivatalok anyagai kutathatóvá válnak, esetleg rátalálhatunk sok hiányzó irategyüttesre. Az alábbiakban az említett Emlékkönyv viszontagságos történetét ismertetjük. Honismereti kutatásaink alkalmával kiderült, hogy Beregrákoson egy nagy értékű kéziratot őriznek, ami a Beregi Egyházmegye múltjának teljes vázlatát tartalmazza. A könyv formájú kézirat felkeltette figyelmünket és a sajtó által tájékoztattuk az érdeklődőket annak értékéről.

5 Közben tudomásunkra jutott, hogy a vármegyei jegyzőkönyvekre emlékeztető kézirat másolata megtalálható a Beregszászi Református Püspökség könyvtárában. A kikölcsönzés után hozzáláttunk szövegének feldolgozásához. Az első oldalakból kiderült, hogy az emlékkönyvet „A Nagy tiszteletű Beregi Helvéthitvallású Egyházmegye rendeletére, " id. Zágoni A. Károly szernyei református lelkész, esperes állította össze 1865-1866-ban. A kézirat hét részre osztható, amelyek tartalmazzák a lelkészek, iskolai tanítók, egyházi férfiak, gondnokok, esperesek, püspökök életrajzi adatait, valamint az egyházmegye lelkészségeinek történetét. Megjegyzendő, hogy a községekre és életrajzokra vonatkozó adatok néha hiányosak, amelyek esetleg később, az egyes községek immár rendezett iratanyaga segítségével pótolhatóak lennének. A fejezetekben értékes adatokat találhatunk az országos eseményekre, a régió közigazgatására és a szomszédos vármegyék egyháztörténetére vonatkozóan. A szerzőről a következőket emeljük ki ezen kézirat és Lehoczky Tivadar adatai alapján. Zágoni Á. Károly

6 Tiszaeszláron, Szabolcs megyében született 1809. augusztus 25-én. Apja (Gedeon) és nagyapja is pap volt. Anyja Liszkay Julianna. Iskoláit Hajdúnánáson (1817-1824) és Debrecenben (1824-1831) végezte. Ezután a mezővári iskola rektoraként működött 1831-1835 között. Csonkapapiban kápláni állást töltött be 1835 és 1836 folyamán. Barabásban helyettes pap az 1836-1837-es években. Pappá 1837 augusztusában szentelték. Ezután papként szolgált Mátyusban (1837-1838),

7 Kislónyán (1838-1840), Izsnyétén (18401862), Szernyén (1861-1875). 1875 húsvét másodnapján, március 29-én hülés miatt tüdőgyuladásban hunyt el. Felesége, Wekerdi Nagy Eszter, Wekerdi N. Mihály esperes leánya. Fiai: Károly, Antal és a korán elhunyt Lajos. Lehoczky 5 Badó Zsolt: Beregrákoson őrzik az elveszettnek hitt egyházi emlékkönyvet. Kárpátalja, 2003. december 26. 6 Áldozatos, mintegy harminc éves történetkutatói munkájáért célszerű lenne emlékét valamilyen formában Tiszaeszlárnak vagy Szernyének megörökíteni. 7 Harsányi András: „A helv. hitvallású Beregi Egyház megyében keblezett Egyházak és azokban hajdan s mostanában Prédikátori Szent Hivatalt fojtatott Lelkészek töredék Név Sora. " - Egykor a Beregi Református Egyház levéltárában