Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

Bevezető

BEVEZETŐ A Beregi Református Egyházmegye történetére vonatkozóan még nem rendelkezünk egy alapos és sokoldalú összefoglaló munkával, amely részleteiben bemutatná, egyházmegyénk gazdag múltját. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években történtek kísérletek egyházunk múltjának és jelenlegi állapotának bemutatására.

1 Nem feladatunk most ezen köteteket jellemezni, csupán megemlítjük, hogy szerzőik rendszerint merítettek az általunk ezúttal közreadott kéziratból, Zágoni A. Károly 1865-1866-ban készült „A.N.T BEREGI EGYHÁZMEGYE EMLÉKKÖNYVE"-bői. A továbbiakban értékesnek vélt kéziratok és számos irategyüttes kiadásával szeretnénk hozzájárulni vidékünk egyháztörténetének jobb megismeréséhez, egyúttal a Kárpátaljai Református Egyházmegye modern monográfiájának megírásához. Református egyházmegyénk történetének kutatása véleményünk szerint elmarad a többi kárpátaljai felekezetétől, ami arra enged következtetni, hogy nagy a pótolnivaló történészeinknek, lelkészeknek. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy nálunk nem voltak adottak a feltételek új munkák megírásához, mivel nem volt lehetséges a fiatal lelkipásztorok képzése, a vallásos jelleget sugalló tanulmányok a szovjet érában nem jelenhettek meg. A reformáció tanai korán tért hódítottak Bereg megyében, amiről Radán Balázs 1548. évi térítései, valamint Kálmáncsehi Sánta Márton tevékenysége tanúskodik az 1552. évi első helvét hitvallású zsinaton Beregszászban. Ennek ellenére református múltunkkal kapcsolatos tudományos összefoglaló munkák megjelenését csak a második világégés előtti időszakban, vagy épp a közelmúltban tapasztalhattuk.

2 Az első világháború végéig Beregszásznak tekintélyes református könyvtára és levéltára volt. Az első törés a magyarság vallási-szellemi fejlődésében a csehszlovák éra (1920-1938) idején következett be, amikor az állam igyekezett leépíteni a református egyház intézményeit. Harsányi András 1943-ban megjegyezte, hogy a beregi Evangélikus Egyházmegye levéltárának mutatói csak részben maradtak meg. „A többi a levéltár viszontagságos időszakában, a cseh uralom alatt elveszett. "

3 Az egykori egyházmegyei könyvtár rendezettségét támasztja alá az erről készült leírás is.

4 Szerencsésebb helyzetben maradtak az egy1 Peyer-Müller Fritz: A Kárpátaljai Református Egyház története a két világháború között - kitekintéssel a jelenre. Budapest, 1994.; Magyar Református Egyházak javainak tára (A határontúli református gyülekezetek templomai, felszerelési tárgyai, könyv- és iratanyaga. Szerk: Tenke Sándor. 1999-2002.; Kárpátaljai református templomok. Szerk: Radvánszky Ferenc, Ungvár-Beregszász, 2000. 2 Itt megemlítendő a Kárpátaljai református templomok. (Szerk: Radvánszky Ferenc, 2000.) valamint a Magyar Református Egyházak javainak tára I-V. kötet. Szerk: P. Szalay Emőke - Küllős Imre. Debrecen, 2000-2002. című leíró és tudományos igénnyel készült kötetek. 3 Harsányi András: A beregi egyházmegye emlékkönyve. Egyháztörténet, 1943. 114 old. 4 Harsányi András: A beregi református egyházmegye könyvtára. Magyar Könyvszemle, 1941. III. füzet. Itt Harsányi az egyháztörténet kutatóiról, Széles Andrásról, Atányi Dánielről és Zágoni Á. Károlyról is ír.