Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

62. Beregújfalu 1645-ben anyaegyház. Anyakönyve 1765-ben kezdődik. Lelkész neve nincs benne elől feltéve, alkalmasint Jánki nevü volt, akiről regélik a legöregebb emberek, hogy ez a tengerijét pusztító medvére rálőtt a lesből, de el nem ejthetvén a megsértett vad dühödve rárohanván, orrát elharapta. Templomát hármat említenek: elsőtől hajdan tűzvész által fosztattak meg. Másik volt szerintük, amelynek építkezésére 1786-ban nyertek a vármegyétől királyi resolutiónál fogva szabadságot. De e kettő közt kellett egy harmadiknak lenni, mivel 1786-ban kérő levelüket azzal indokolták, hogy templomuk nem csak sorvadt, hanem kicsiny is és fele részüket sem képes befogadni. Ennek a kis templomnak kellett hát másodiknak lenni, harmadiknak pedig, amelyre 1786-ban nyertek engedelmet, amely 1792-ben készen volt és akkori Beregi pap Bari István fel is szentelte. Ez elavulván fel akarván dőlni, 1829-ben kezdett egy negyediket építeni kőből, amely a díszes toronnyal 1839-ben be is végződött, éppen szónok és ülő székek, éneklő kar és pádimentum hiányozván 1848- elején. Templomi és parókiái helyeit az itt mint szabadalmas helyi szokás szerint szabad adás vevéssel fogva, pénzen szerezte. Kisebb harangja 1781-ben, nagyobbik 1805-ben öntetett. 1846-óta ezen egyháznak Komlós filiája, iskolatanítója 1796 óta van. 63. Rafajnaújfalu 1645-ben már anyaegyház. Azelőtt a szernyei egyház filiája volt. Iskola tanítója van 1812 óta. Anyakönyve 1766-ban kezdődik,Vári Mihály lelkész idejében. Kőtemplomát és kőtornyát önköltségén 1824-től 1828-ig építtette, a már azelőtt kétszer elrongyolódott fatemplom helyén. Felszentelte az új kő szent házat ifj: Wekerdi Nagy Mihály esperes 1836-ban és akkori papja Filep Sámuel. Parókiáját nyerte 1669. május 30-án, akkor az özvegy fejedelemnő Lónyay Anna fejedelem asszonytól ezt 1759-ben elcserélte Lónyay Ferenc úr telkével. 64. Zápszon (szöveg nélkül - Cs. Gy.) 65. Mezővári A régi korban, a magyarok bejövetele előtti szláv világban, Vári csak ragasztéka, vagy külvároskája lehetett Borsóvá várának. Borsóvá helység lehetett a legnépesebb és főbb hely ezen vidéken. A magyarok idejében virágzott fel Vári annyira, hogy városi tisztességre is emeltetett. Régibb újabb nevei: Vaari, Wary, Vári, Mező Vári, Tisza Vári. Ezen régi tiszta magyar, szabadalmas város 1848- elején 1836 református lakosokat számlált, más vallású lakosok igen csekély számúak, alig száz lélekre számíthatók. A reformáció itten, mint a Munkácsi Uradalomhoz tartozott városban,