Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
tus egyház javait, templomát, paplakát, iskoláját vissza adta, azokban református lelki és iskolai tanítókat hozott be. Például Bereg városából Teremi István papot s esperest, saját kocsiján vitte be s jövedelmeit vissza adta. Azonban Thököly 1685-ben I. Leopold császár hadai által az országból kiszoríttatván, nője, Zrinyi Ilona is gróf Karaffa császári vezér által ostromolt várát Munkácsot s magát is 1688-ban fel adván, I. Rákóczi Ferenctőli gyermekei is: Ferenc és Julianna, s több jószága közt, Munkács is, kardinalis Kolonics nyomortelyes gyámsága alá estek. Kiis, mint az 1673. évi nyomozó Pozsonyi Törvényszék egyik üldözést lehellő tagja, a Rákóczi által birtokolt egyházak közt a munkácsi református egyházat is, hét évi csendessége után, templomától, paplakától, iskolájától ismét megfosztá. így az egyház ekkor másodszor, s egyszersmind örökre elveszíté, sok éven át békével bírt első kőtemplomát. Ekkor tehát a reményvesztett egyháztagok elsőben az ég alatt a fák között, utóbb egy Keresztúri Miklós deák nevü nemes ember csűrjében, végre a csűr helyén épült fa imaházban gyakorolták isteni tiszteletüket. Ezen fatemplom 1703-ban Montecuccoli császári hadvezér katonái által felgyújtott város nagyobb részivel porrá égvén, a második templom is elenyészett. Azonban, II. Rákóczi Ferenc győzelmei közt, a Szécsényi országgyűlés határozata folytán a munkácsi árva egyház folyamodván 1707-ben II. Rákóczi Ferenchez, kő templomát ugyan nem, de templom s paplak helyett 300 váltó forintot nyert és minden régibb jövedelmeit vissza kapta. Épül is 1708ban, egy 6 és fél öl hosszú, 4 öl két arasz széles egy és fél öl magas kisszerű fatemplom, amely 1720-ban római katolikus plebánus Bokros Eőri László református lelkésszel bizonyos bordézsma felett összeszólalkozások miatt, nevezett plébános parancsára uradalmi hajdúk cselédek úrdolgosok által alapjával széthányatván, a munkácsi református egyház ezen harmadik temploma is elenyészett. Ekkor 18 évig templom nélkül volt az egyház. Mely idő alatt, egy Galgóczi György nevű ember csűrjében, cséplés, s más munka időben pedig csak a szabad ég alatt buzgólkodtak a hívek. Azért is, Munkács földes urához, Schönborn Bucheim Wolfsthal Fridrik Bambergi érsek és Német Birodalmi Procancellárhoz, úgy a királyi felséghez Szőnyi János, akkori lelkész esedező levelével, Milotai Mihály, Derczeni István és Szabó György követei által, két ízben is folyamodott az egyház, templom építkezés iránt. Végre 1738-ban, sok akadékok legyőzése után, nyert is templomépítési 19. Nemes Bollyos László 1807-ben utód nélküli ember, tágas telkét, kőházát, kertjeit, szőlejét, egy kaszálót, 12 darab szántó földet, egy piaci faboltot, 1000 váltó forintot adott. 20. 1817-ben nemes Milesz Éva özvegy Filep Józsefné egy háza telket, egy szőlőt, 400 váltó forintban, egy kaszáló 50 váltó forintban, 3 darab szántó földet 50 váltó forintban. 21. Nemes Milesz Éva, özvegy Szilágyi Mártonné egy tengeri földet 100 váltó forintban. 22. 1824-ben Szalánczi Julianna, fenn írt Nemes Bollyos László özvegye 400 váltó forintot. 23. 1836-ban néhai császári királyi tanácsos idősb derczeni Dercsényi János úr, az egyháznak száz pengő forintot, az iskolának 52 pengő forint 20 fillért adott.
