Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

24. 1842. Rácz Julianna, özvegy Kertész Istvánné 50 váltó forintot. 25. 1845-ben császári és komoróczi Komoróczi Julianna, elébb tekintetes Andrási János, utóbb tekintetes Jóó Imre úr özvegye 300 váltó forintot. 26. 1848-ban egyházi algondnok Kallós Mihály és neje, Balog Erzsébet január 27-én egy remekül készült, 500 váltó forintra becsült úri szent asztalt. 27. Egy szép Kathedra. 28. 1851-ben lelkész Literati János 2250 forintot gyűjtvén orgonát vétetett, amely 1852. október 17-én három lelkész szónoklata mellett felszenteltetett nagyszerű ünnepéllyel és fényes diplomatikai ebéd rendeztetvén. 48. Muzsaly Hajdan virágzóbb, népesebb, kitűnőbb hely és régi egyház. 1552-ben Kálvin értelmét ez is bevette. 1555-ben Dobó Ferenc ő nagysága, mint birtoka szép szabadalmakkal ruházta fel. 1595-ben már fényes egyház volt. Iskolája is virágzott. 1600-ban Gyarmati Péter tanító alatt diákok is tanultak itt, akiknek bizonyos fizetésük is járt. Ember Pál oppidumnak nevezi. (Tomka Szászki is) Kismuzsaly pedig filiájának említtetik. 1657-ben Lubomirszki lengyeléi a Kismuzsalyi templomot felégették, a barlangokba rejtőzött lakosokat füsttel és éhséggel megölték. Ilyeneknek csontjaira néhány évvel ezelőtt is egy vadász által vérzett vad vezette az embereket. Ezen dúlás után Kismuzsaly Nagymuzsalyhoz szorosabban csatlakozott, mert egyházát sem építheté fel többé. 1732. december 29-én Nagymuzsalyban tartatott assessori egyházi gyűlésben Nánási István egyházmegyei főjegyző kiadása szerint elhatároztatott, hogy amely Kismuzsalyi lakosok részt vesznek a Nagy Muzsaly parokhiális szőlő művelésében, és parokhiális telek építésében azok a templomban szabadon járhatnak, ellen esetben eltiltatnak és az ilyenekhez keresztelésre, esketésre, temetésre, pap sehonnan nem megyén. 1734. május 18-án a muzsalyi malomhoz jussot tartó nagy- és kismuzsalyi lakosok végezték, hogy a szombati vámot a prédikátornak és mesternek átengedik, a szent jussot a lakosok pedig ezért a malom mellett évenként két napot szolgálni kötelezzék magukat. Aláírták: Varga Pál, Balog István, Varga Mihály, Havai János, Taracközi Márton, Szőlősi András, Varró István, Fazekas Sámuel, Pálfi János, ifj. Tüzes János, Zámolyi János, Kovács Sámuel, Taraczközi István, Taraczközi János, Timár János, Taraczközi György, Miklós Deák, Füleki János, Tóth János. Kismuzsalyiak: Szendi Mihály, Mészáros András, Bunna István, Szalacsi György, Bereczki Mihály, Szigeti Ferenc, Varró János, Kovács Pál malom bíró. De ezen malom is elpusztult a kismuzsalyi régi harang is, a monda szerint a Túrja nevű, mély medrü víz hullámai alatt, vagy iszapjába ásatott. A nagymuzsalyi templom, gót ízléssel készült mű, nyugati végén a kőfalból egy emberi főt és ábrázatot mutató kép tűnik ki. Egy kripta is van a templomban, melyben, 1830-ban, kardra való ezüstkészületeket és 3 gyűrűt, egyet W.M. betűkkel találtak, melyeket gróf Vay Ábrahám, néhai Vay Mihály Borzsovai plebánus, későbben nagy reformátor elődje tulajdonának ismervén, magához váltott, mely pénzből előterem készíttetett az agg templom déli oldalán, belseje kidí-