Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

Szóhagyomány szerint, ezen helység első telepedő lakosa volt a régi időben, egy Barabás Mátyás nevü ember. S róla nevezettnek mondják a telep, Mátyusinak, vagy Mátyusnak. 1645-ben Kerecsenynek volt fiók egyháza. Későbben Adonynak filiája volt Kerecsennyel egyben. Mostan fatemploma régi épület, a szónok szék szintén régi, u: m: 1732 évi mű. Mivel e van reá írva: Ez a P. Szék építtetett az Isten dicsőségére a Mátyusi erdő jövedelméből 1732. Zsidók XIII. His Deus dedit. Tempore Past. Steph: Dicső. [Dicső István lelkipásztor idejében.] Az úr asztala is 1732-ben készült. Anyakönyve 1766-ben kezdődik. 47. Munkács Jókor, sőt Bereg megyében legelébb vette be a helvét reformátorok értelmét. Lampe az 58. lapon azt írja, hogy: Munkács 1523-ban vette be a hit újítást, Munkácsi vár parancsnok Suraklini Petrovics Péter pártfogása alatt Kálmáncsehi Sántha Mártontól. Páriz Pápai pedig a Rudus redivivunban 1530-ra teszi ezt, mi hihetőbb is, mivel Kálmáncsehi hazájából, Baranyából 1529-ben indulván ki reformátori útjára, 1530-ben jelenhetett meg Munkácson. 1551-ben pedig I. Ferdinand csere útján Munkácsot Petrovicsnak valódi birtokává tévén, ezen évben Kálmáncsehi rendes lelkész lett, a római katolikus egyházból egészen átolvadott református egyházba. 1557-ben meghalt Petrovics, de azért 1638-ban is úgy virágzott az egyház, hogy ekkor már két rendes pap, sőt káplán is volt ott, s a munkácsi hívek gazdag évi fizetésén kívül a még 1629-ben elhalt Bethlen Gábor fejedelem, s helybeli földes úr alapítványából, a várból is szép évi jövedelem adatott a hetenként egymást felváltó lelkészeknek. Például ekkor járt a várból először az alsó vagy fejér hatkövű malom vámjának a fejedelmet illető %-ből tized, í4-e a molnáré lévén. 2. A Cserneszeg és Lovacska hegyekrőli bor dézsma. 3. Négy verő disznó, néha a káplánnak is egy. 1646 tájban növelte ezen várbeli papi fizetést I. Rákóczy György fejedelem és bő kezű neje Lorántfi Zsuzsanna, ismét egy verő disznóval. 2. két öl szénával. 3. Nyolc sing fajlandis posztóval, vagy helyette 25 forinttal. 1657-ben Lubomirszki lengyeléi II. Rákóczy György elleni bosszúból a többi helységek közt Munkács várost is régi szép templomával, harangjával, tornyával, pap lakával, iskolájával stb. felégették. De a Lorántffí Zsuzsanna özvegy fejedelemnő buzgóságából 1658-ban az erős egyház szépen megújíttatott, s egy jó nagy harangot is nyert, Lorántffí Zsuzsanna, 1660-ban meghalálozván, s azon évben fia II. Rákóczi György is kimúlván, ennek özvegye Bátori Zsófia, nyilván áttérvén ősei hitére, a római katolikára: 1666-ban igen üldözte a protestáns egyházat mindenütt, s fiát I. Rákóczi Ferencet is római katolikus hitre neveltette. Ezen fejedelemnő 1640-ben, a 140 éven át híven kegyelt egyháztól templomát, tornyát, paplakát, s minden jövedelmeit elvevén, s a jezsuitáknak átadván, a református lelki és iskolai tanítókat kiűzve, az egyház tagjait elszélesztette, javaikban károsította, isteni tiszteletükben gátolta 1681-ig, mint halála évéig. Ekkor Zrinyi Ilona, I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben gróf Thököly Imréhez nőül menvén, ezen protestáns úr, másutt is, Munkácson is, a református egyház javait, templomát, paplakát, iskoláját vissza adta, azokban reformá-