Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

44. Nagylónya Régi leírása ezen helység nevének: Lonia, Lona. A fényes Lónyay úri család pél­dáját követvén a nép is, itt és az egész Lónyay Uradalomban a megújított hitbéli értelmet jókor elfogadta s bevette. 1595-ben anya, Kislónya és Telek pedig fiók egyházai voltak. Nevezetes az, amit az öregek, hallomás után beszélnek, hogy a kuruc vagy tatár vagy lengyel pusztításkor, a lakosok egy jó nagy harangjukat, a falu alatti Kistisza mocsarába sülyesztvén, azt többé, a bekövetkezett árvizek iszapolásai miatt meg nem találhatták. Temploma igen régi, de alakjában már változást szenvedett mű. Belseje nemrég bútoroztatott föl. Északi végében, amely valaha Sanctuarium lehetett van a Lónyay család egyik ágának sírboltja. Az észak felé eső külfalon lekopván a meszelés, végig a párkányzat alatt veresre szí­nezett képek látszanak homályosan. A szent hajlék előtt délre, külön válva, áll egy tiszaháti stilbe épült, s fiók tornyokkal ellátott hegyes faorony, két haranggal. Egyiket a földes urak, másikat a lakosok öntettek. Anyakönyve 1778-ban kezdő­dik, Lőrinczi Mihály lelkész idejében, s már akkor iskola tanítója is volt. Az isko­lát 1837-ben különös pártfogások alá vették Lónyay János úr őkegyelmessége és nemes lelkű neje, Lónyay Florentina asszonyság. Hogy a szülőket a tanítás díj fizetés alul felszabadítsák, az évenkénti apránként fizettetni szokott didactrum helyett, a tanítónak 60 váltó forintot egyszerre leteendőt, jutalmul pedig a szor­galmas tanítónak 20 váltó forintot. Ez így összesen 80 v. forint. Ezen kívül köny­vekre és más iskolai szerekre 20 váltó forintra évenként. Közvizsgálatok alkal­mával több apró ruha darabokat pénzt stb. osztottak ki. Az említett 100 váltó fo­rintért évenkénti fizetését, későbben a méltóságos Lónyay család vette által és a királyi haszonvételek jövedelméből fizette. 45. Macsola Neve e helységnek kendert áztató helyet jelent szláv nyelven. Mint mondják a beregszásziak vagy lámpertháziak kender áztató helye ezen helység határában lévén. Későbben telep, azután népes helység. Úgy, hogy már 1595-ben anyaegy­ház volt. 1599-ben papja Vári Mihály volt. 1602-ben Dóczi Pál. Temploma a régi helyén termés kőből épült, 1844 körül végeztetett be. Belsejében a régi szónok szék és régi ülő székek maradván meg. A templom helyet s paplaki telket, mint beszélik, a hajdan is református Ilosvay család elei ajándékozták tulajdon kúriájukból. Anyakönyve 1776-ban kezdődik. Iskola tanítót 1802-ben kezdett el­sőben tartani. Iskolatelket az utcából fogván az egyház. Jegyzés : Macsolának Gecse tovább mint száz évig, úgy mint 1714-ig fiók egy­háza volt.

Next

/
Thumbnails
Contents