Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)

A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)

[„Az Úr Isten dicsőségére csináltatta ezt a poharat saját költségén Nagyszekeresi János úr, valamint felesége, Szabó Zsuzsanna az Úrnak 1646. esztendejében, február 12-én. "] Beregszászi lakos, nagyságos Csok Ferenc és felesége Csok Erzsébet pedig 1814-ben Isten dicsőségére adott a Kigyósi egyház számára egy veres selyem betűkkel kivarrott nagy kendőt. 1756-ban Csok Pál magának 1759ben pedig nejének széket csináltatott a templomban. A korona 1780-ban készült. 1802-ben Csok József és felesége Balog Erzsébet s fiuk András a kart kifesttették. 1600 tájáról van egy arany virágokkal hímzett nagy kendője az úrasztalához. Van egy régi pecsét nyomója is ezen helységnek, amely pecsét körül belől ilyen formájú. [A pecsét lerajzolva - Cs. Gy.] Iskola tanítója is van már mai időben. Nevezetesebb családok Kigyóson ezek: Csok, Gróf, Bakos, Balog, Barta, Fábián, Kaszoni, Mester, Sas, Szarka. 42. Komlós Komlóson a régi törzsökös Komlóssy úri család védelme alatt fogamzott meg és terjedt el a reformáció. És ez ott gyökeret vervén, Komlós 1595-ben már anyaegyháznak találtatott, papja lévén Kállai György. 1797-ben Ilosvának lett fiók egyházává. 1835-ben ismét anyaegyházzá lett. 1846-ban pedig Beregújfalunak fiók egyházává lett. Állandó iskola tanítója soha nem volt. Anyakönyve az ilosvai egyházéval közösen kezdődik 1797. május 12-én. Mostani fatemploma közös utcahelyen 1808-ban épült. Azelőtt Komlósi Zsigmond úr házában tartatott az Isteni tisztelet. A paplaki telek Komlósi József és Mihály testvérek osztálya alkalmával, a Komlóssy család több tagjainak bele egyezésekkel 1835. április 4-én ajánltatott fel. 43. Kislónya Ezen egyház 1645-ben Nagylónyának fiók egyháza volt s a lakosok imaházba oda jártak. 1762-ben készült a mostani fából épült imaház eleje, ezen évet mutatja a régi fatorony vitorlája is. 1787-ben kezdődik a filialis anyakönyv. 1789-ben tekintetes Lónyay László urnák kegyességéből az egyház iskolai telket nyer, s 1790-ben Szántó András lesz iskolatanító. Anyaegyházzá 1800-ban lesz, idősb Szucsányi László pap és iskolai tanító lévén egy személyben, aki kezdette 1800-ban az első rendes anyakönyvet. 1802-ben öntetté az egyház önköltségén a mostani nagyobb harangot, a kisebbet a szigetből hozták az onnan árvíz miatt ki költözött lakosok. 1825-ben külön iskola tanítót is nyer. 1832-ben a mostani papi telket nyeri az egyház cserébe tekintetes Lónyay Gábor úrtól, adván érette a régi kis parókia telket és egy köblös földet. 1865-ben új templomot épített ismét fából.