Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
leány, vagy fiók egyháza. Ekkor pedig, vagy 1645-ben anyaegyházzá lévén, Munkács Újfalu filiájává lett de oly kicsiny anyaegyház volt, hogy 1774-ig csak egy, az is csak 38 fontot nyomó harangja volt. 1774-ben öntetvén ahhoz egy 66 fontot nyomó harangot, amely ma a kisebbik harang, mivel az első, 38 fontos harangot 1795-ben egy 116 fontot nyomó harangba olvasztották. Az egyház hajdani és mostani tehetetlenségére mutat az is, hogy Ofornoson is csak fa-templom volt, s Újfornoson is csak olyan van, az is ivahodott. 1703-tól 1717-ig a pestis és más bajok miatt megfogyatkozván a lakosok száma, újra Dercennek lett filiája Fornos. 1740-ben olvashatni, hogy felszenteltetett a fornosi pap. Az utolsó nagy pestisben amely 1738-tól 1745-ig uralkodott, ismét elpusztulván Fornos lakosai, az újra Dercennek filiájává lett, s a Fornosiak oda jártak templomba, sőt a mostani legöregebb emberek szava szerint, mint atyjuktól haliák, sokan Dercenben temetkeztek. 1746-ban el pusztulván az Ofornosi fatemplom és papi lak az egyház, Újfornoson, 1758-ban a Balog, Nánási, s más birtokosok ajándékozásából szép parokhiális telket nyert, amely e paplakot építvén, újra anyává lett, Piczer Pál nevű papot hozván Viskről, aki itt is halt. 1776-ban pedig egy birtokos ismét földdel növelte a parókia fundust, hol s melyen már a mostani paplaki ház harmadik s az is szinte lakhatatlan. Újfornoson egy kisded fatemp-lomot is építtetett az egyház, 1750 tájban. E helyett 1782-ben Helytartótanácsi engedély mellett valamivel nagyobbat, Lehotai István papságában, amelynek északi végét 1822-ben kitoldották. Anyakönyvet kezdett Lehotai István 1782-ben, tavasszal. Fatornyát 1794ben Beregi Egyházmegyei adakozás mellett építé, amelyet 1844-ben villám sújtván, teteje alacsonyabbra vétetett. Már Lehotai pap idejében korosmáltatási joga az egyháznak, de a földes úrak engedelméből, amely meg volt 1812-ben sőt 1821-ben is, és csak az arányosítási per kezdete óta nincs. Fornoson 1770 körül csak 17 ház volt, 1848-ban pedig 90 papbért fizető gazda volt. Lelkei összes száma volt 1848-ban 493. Iskolatanítója 1798-óta van, Cséke Sámuel lévita első tanító, s azon évi február 5-től, a mostani templom nyugati oldala közelében, egy szántó földet zálogosított az egyház szabad épülete egy fornosi birtokostól. Ott, s azon iskolát és tanítói lakot építettek. Tanulók évenként 25 körül vannak. A mostani igen szük papi lak t. Kovács Pál pap idejében épült 1838-ban. A helységben lévő egyetlen egy kút, a parokhiális telek kerítése mellett épült az utcán t. Széles András egyházmegyei főjegyző és akkori fornosi lelkész indítványozására és idejében, 1840-ben. Mert különben, a lakosok az előtt is, és sokan az óta is, barmaikat a helység északi részének közelébe eső forrás kutakból szokták rendesen itatni, és magukat is ivó vízzel ellátni. 26. Gát Az 1645. évi papi fizetési összeírás már anyaegyháznak találta és rendes papja is volt ekkor. És így elsőben 1600 körül lehetett papja az 1599-ben a tatárok által, az alföldön, helyükből kiűzött, itt pedig Beregben pártoltatást nyert lelkészekből telvén ki a papok száma mint sok helyen, úgy itt is. Iskola tanítója elsőben 1796ban kezdett lenni és volt Bán Miklós. Anyakönyvet kezdet 1779. június 14-én, akkori lelkész Kurmai István. Régi elavult fatemploma helyett új kőtemploma, s tornya alap kövei letétettek 1828-ban, egy váltó forinttal fogván az egyház ezen építési vállalatához, s a felépült boltozatos temploma fel szenteltetett 1834. május
