Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
mondani nem tudunk, hanem, hogy azok a magok valóságokban régi ususában voltak az eklézsiának. Különös jótevői voltak ezen egyháznak hajdan a Mathuznai uri család tagjai. Azután Makai István földes úr, aki 40 váltó frt-ot hagyott, melyen a parokhia szőlőt vétetett. 1772-ben Vásárhelyi Ferencné Meleg Kata egy darabocska gyümölcsöst, ugyan 1772-ben ugocsai keresztúri lakos Orosz István és benei lakos Albert Miklós utódai 1781-ben egy darabocskát. Pap Mihály 30 váltó forintot. Bátor Bertalan benei ember egy szántó földet, s forgolányi lakos Borbély Mihályné Vásárhelyi Mária egy garas szántó földet adott. Az újabb időben Tallyán Pál úr, s Csebi Pogány Zsófia fia Pál a benei templom javítására Csetfalván egy telket, Csebi Pogány Lidia kisasszony pedig 1833-ban végrendelete 5. pontja szerint így szóll: „Pogány Péternél lévő négyszáz ezüst forintokat hagyom a benei reform, eklézsiának". De ezen summának birtokát sok költsége s egyházmegyei pártfogoltatása mellett sem juthatott ezen sok szükségekkel küzdő maroknyi egyháznak. Ugyan Benében még 1780. január 23-én is bírt a pap, Sabbathale várt életet a malomból, benei földes úr, s kapitány adorjáni Rátonyi József úr jótéteményéből. Jelen újabb idei jótevő volt tekintetes tunyogi Korda Erzsébet asszony, néhai Csebi Pogány István úr kegyes özvegye Kovászon, aki az úri szent vacsorához holtáig kenyeret és bort ajánlani s szolgáltatni kegyeskedett. 13. Bereg Ezen város, a Munkácsi Uradalomhoz tartozó szabadalmas város lévén, ez is a több városokkal együtt, főként Petrovics Péter és lelkésze Kálmáncsehi Sánta Márton munkájára, a római katolikus hitről a megújított értelemre jókor által tért, s itt a lakosok ma is mind helvét hitvallásúak. Az a Tolnai aki 1552-ben a beregszászi zsinatban jelen volt, alkalmasint nagyberegi lelkész volt. 1595-ben már nevezetes egyház volt, s bírt külön iskolával és iskola tanítóval. 1600-ban Dobrai Péter volt iskolatanítója. A most is meglévő, régi papi fizetési okirat szerint hajdan a belhivatalnokok fizetésüket tette a búzának, minden mezei termesztménynek, továbbá a bornak, méheknek, sőt a malacoknak is dézsmája, amely ismét arra mutat, hogy a lakosok nem oroszok, hanem római katolikus magyarok voltak hajdan, s papjaiknak a királyi dézsma volt fizetésük mint a szomszéd Beregszászban, mint eddig is volt. Az egyházi átalakuláskor Bereg is, papostul átalakulván, későbben is megtartotta a királyi dézsma fizetést, míg nem Báthori Zsófia elvévén a királyi dézsma adást örökre megszüntette, a helyett a nyomatott polgárok a mostani ámbár néha módosíttatott nyomorult fizetési rendszert állították fel, de az most is felette csekély, mely igazságtalan kulcs szerint vetették ki ma is változtatásra és jobbításra vár. Temploma régi gót munka, melyet 1657-ben a lengyelek felégetvén, nem sok idő múlva, a nagy karon látható tradicionális felirat szerint 1670-ben a lakosok újra felépíttettek. A beregi templom Sanctuariuma felett gyönyörű góth íves kő bolthajtások vannak, a boltozatok közepén látszik egy bikafő a templom hajója, vagy nagyobbik része felett 1743-ban a beregi bíróné mennyezetet készíttetett Gönczi P. István pap és Nagyari András idejében,
