Nagy Ferenc: A nyíregyházi zsidóság pusztulása. Forrásközlés - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 33. (Nyíregyháza, 2004)
A nyíregyházi zsidók pusztulása
dása viszont egészen 1904-ig összekapcsolta a status quo és az ortodox irányzat híveit. Ettől kezdve már mindkét hitközségnek önálló intézményei voltak, és csak a Szentegyletet és az elemi iskolát működtették közösen. 28 Az 1880-ban avatott Szarvas utcai zsinagógát a status quo hitközség működtette. A szép épületet 1944-ben a németek felrobbantották. A holocaust poklából visszatért zsidók 1953-ig a felrobbantott épület mellett álló iskolát használták az istentiszteletek megtartására. Ekkor új, szerényebb külsejű zsinagógát építettek a Síp utca 18. szám alatt, mely később a Kelet-Tüzép Vállalat Központja lett. Az ortodoxok előbb egy lakóépületet alakítottak át zsinagógának, majd 1942-ben modern építészeti megoldásokkal új zsinagógát építettek a Kis térre (ma Mártírok tere). Ez az épület ma is áll. Riczu Zoltán kutatásiból tudjuk, hogy Nyíregyházán volt egy harmadik zsinagóga is a Bujtos utcán, amit eredetileg lakóháznak építettek. Északkelet-Magyarországon az ortodox irányzaton belül kialakult egy sajátosan misztikus vallási irányzat, a Haszid. Ezt az épületet ők használták. Az irányzat megalapítója a nagykállói csodarabbi, Taub Eizikel Izsák volt. 29 Az a tartózkodás, amely a betelepülő zsidókkal szemben a város vezetése részéről az 1840-es években még tapasztalható volt, az 1860-as évekre teljesen megszűnt. A zsidók egyenjogúsítását kimondó, úgynevezett emancipációs törvény megszületése előtt Nyíregyháza új képviselőtestülete kilenc főt választott a testület tiszteletbeli tagjának. Baruch Mórt, Friedmann Károlyt, Felgmann Miksát, Glück Dávidot, Hoffmann Adolfot, Konstantin Ignácot, Schack Mórt, Szamuely Baruchot, és Stern Emánuelt, akik 1871-ig vettek részt a város ügyeinek intézésében, a testület munkájában és 1871 után már rendes, választott tagjai a képviselőtestületnek. Már 1873-ban megfogalmazódott az igény arra, hogy a zsidók önálló kórházat építsenek, hiszen vallási szokásaik megtartását, rituális étkezéseiket a meglévő gyógyító helyeken nem tudták biztosítani. Különböző okok miatt azonban az építkezésre csak ötven év múlva került sor. A mai SZTK épületének helyén 1923-ban kezdtek hozzá a munkálatokhoz, de pénzügyi okok miatt nem tudták befejezni, így 1943-ban eladták a vármegyének. 1861-ben a város háromezer forinttal segítette az izraelita iskola működését, 1896ban pedig négyezer forintot adott egy új iskola építésére, sőt nagylelkűen támogatta azl929-es iskolabővítést is. Bár a helyi társadalomhoz könnyen alkalmazkodó, az asszimilációt elfogadó, „neológ" vallási irányzat önállóan nem jelent meg a nyíregyházi zsidók között, a status quo 28 Uo. 37. o. 29 Uo.85. o.
