Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
II. Magyarországon
tak, hogy aki ellenállást vagy szökést kísérel meg, azok ellen a csendőrkíséret fegyverét fogja használni! Értettem!? A névsorolvasás gyorsan ment, de ekkor már jobban láttuk, hogy milyen sok családot választottak szét. A családfő nevét ilyen esetekben nem is szólították. Számunkra is megdöbbentő volt, hogy csak az anyu, Évi és az én nevem hangzott el, az apué, nagyapáé és Zoli bácsié nem. Nem lehetett semmit sem tenni, nekünk be kellett állni a sorba. Családunk szétszakításakor apunál volt és maradt a ruházati-, nálunk az élelemcsomag. Apu mit fog enni? nekünk nem lesz váltás fehérnemünk? takarónk? stb. — vetődött fel közöttünk. Hogy apu, nagyapa és Zoli bácsi mikor indultak el és hova vitték őket, ekkor még nem tudtuk. Maga a tény, hogy nincsenek velünk, hogy apu ismét távol van, bénítóan hatott mindhármunkra. Ekkor még nem tudta anyu, apu és Évi, hogy soha többé nem látják egymást. A lovas fogatok gyorsan megteltek, kialakult a gyalog menetelők sora is. Azóta már tudom, hogy a község zsidó közösségét kétszeri hasonló csoportosítással tudták a gettóba kísérni. További egy menetoszlopot tett ki apuék csoportja. A mi csoportunk menete a délelőtti órákban indult el az iskola elől. Pontosan a mi családunk mellett lovagolt egy vörös hajú, csúnyán szeplős arcú csendőr tiszthelyettes, akinek a szítoktól be nem állt a szája, állandóan káromkodva üvöltözött. Legsűrűbben hangoztatott mondatai: „Igyekezz, zsidó, mert megdöglesz! Záli! Ahová most visznek, majd szappant főznek belőled." Stb. Eközben sűrűn emelgette és használta is hosszú, vaskos görbebotját. Itt jól lehetett látni és tapasztalni, hogy a jól beidomított csendőrlovakkal milyen könynyen lehet arrébb, a sorba besodortatni, gyorsabb menetütemre ösztökélni az embereket. Itt és ekkor tapasztaltam, milyen kellemetlen, amikor a lófarok vége az ember szemébe csap. Menetoszlopunk előtt és mögötte távolabb más, közeli-távoli községek hasonló sorsra rendelt oszlopai vonultak egyre fáradtabban, nehezebben, lassuló ütemben.