Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

őt váltó Baer Auschwitz kiürítéséig parancsnokolt, azután a DORA parancsnokának nevezték ki. A háború utáni sorsa ismeretlen. Birkenau parancsnoka 1944. májusig Hartjenstein volt, aki később Natzweiler parancsnoka lett. Az őt váltó Kramer 1944. decembertől BergenBelsen parancsnoki beosztását vette át. Auschwitz III-Mo now ice parancsnoka alapítástól kiürítésig Schwarz SS-Hauptsturmführer volt. A háború után Auschwitz férfi és női SS-személyzetéből 650 ellen indítottak büntetőeljárást. Közülük 23-at halálra ítéltek. Sokan kaptak életfogytiglani-, illetve hosszabb idejű börtönbüntetést. Ismét másokat (akiket Auschwrtzból más KZ-ba helyeztek) későbbi szolgálati helyeiken vontak felelősségre. Birkenau fogolyelöljárói: Broniewicz, Böhm és Danisch szadista sziléziai német köztörvényes bűnözők voltak. Mindhárman túltettek sok SS kegyetlenségén. Teljhatalmukból is következett, hogy Auschwitzban és melléktáboraiban a felelős foglyok többsége bűnöző volt, akik börtönökből kerültek a táborokba. Danischon Mauthausenben a foglyok hajtották végre a népítéletet. A másik kettő háború utáni sorsát nem ismerem. Ennyi év után is csak megbecsülni lehet az auschwitzi táborkomplexumban elpusztítottak számát. Ennek megállapítása legyen a történészek és kutatók dolga. Én viszont hitelesnek fogadom el a Nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék megállapítását: „Auschwitzban röob mint négymillió ember pusztult el", mint ahogy hitelesnek tartom Lengyelország Legfelső Népbíróságának megállapítását, miszerint: „Auschwitzban mintegy négymillió fő vesztette életét." (Ezek a számok — természetesen — minden nemzet itteni emberveszteségét tartalmazzák.)