Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)
IV. Családunk mártírjai
zésében — és megvalósításában — a helyi lakosok, munkahelyi csoportok, iparosok és iskolák tanulói vettek aktívan részt. E helyszínek a szomorú történéshez méltóan, gondozott parkokkal fogadják azóta is az oda látogatókat. 1966. szeptember 4-én került sor a tröbitzi zsidó temető ünnepélyes felavatására. A háború utolsó napjaiban a fasizmus áldozatául esett soknemzetiségű zsidó mártírok emlékére és tiszteletére egy emlékkövet lepleztek le. A gyászistentiszteleten magyar részről dr. Singer Ödön főrabbi vett részt. A túlélők és a hozzátartozók által alapított (és Izraelben működő) „THE LOST TRANSPORT" VICTIMS MEMORIAL SOCIETY BERG EN-BELSEN, TROEBITZ (April 1945)" célul tűzte ki, hogy a tröbitzi zsidó temetőben egy emlékfalat emeltet, amelyre felvéseti az elveszett szállítmány minden meghalt utasának nevét, kezdve a bergen-belseni berakodó rámpán meghalt elsőtől, a felszabadulás után Tröbitzben és környékén elhunyt utolsó áldozatig. Az Emléktársaság évekig tartó szervezőmunkájának eredményeként a tröbitzi zsidó temetőben a tervezett időre elkészült a fekete gránit emlékfal. 1995. április 27-én az elveszett szállítmány felszabadításának 50. évfordulóján nagyszabású gyász-istentisztelettel avatták fel örök mementóként és a történeti előzményhez méltó környezetben az áldozatok nevét megörökítő emlékfalat. Ez alkalommal a halálvonat több mint 200 egykori utasa és számos hozzátartozó érkezett Tröbitzbe. Sokan közülük 50 év után ekkor léptek ismét német földre. Közel egy évig tartó levelezés, személyes találkozásokon történt tájékozódás és a megszerzett dokumentumok alapján nagyszüleim sorsát illetően az alábbi következtetésre jutottam: Nagyapáékat a makói Szt. János tér 26. szám alatti lakásukról 1944. május 18-án telepítették át az itteni gettó egyik épületébe. Mintegy négyhetes fogva tartásuk után június 16-án a szegedi gettóba vitték, ahonnan kb. két hét múlva a Bécs melletti Strasshofba deportálták őket. Ide június 30-án érkeztek meg. Apu, anyu, Évi és én akkor már régen csíkos ruhás Häftlingek voltunk...