Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

A gettósítás kezdetének időpontjaként több, e témával kapcsolatos munkában április 14-e, 15-e és 16-a egyaránt szerepel. A korabeli akcióterv birtokában teljes bizonyossággal állítom, hogy az 1. zónában a zsidó vallású magyar állampolgárok összegyűjtését hivatalosan 7944. április 16-án kellett kezdeni. A nyíregyházi és mátészalkai gettósításhoz az akcióterv Dr. S. Seidl, illetve E. Girzick SS-Hauptsturmführerek, Nagy alezredes, Kulifay főhadnagy, Dr. Vastag és Fogarassy főszolgabírók személyében jelölte ki a feladat végrehajtásáért felelős német és magyar tiszteket, illetve civil vezetőket. A terv előírta az őrizetbe vétel, az értékek (a pénz és az ékszerek) elvételének, összeszedésének rendjét: „... közölni kell velük, hogy ide többé vissza nem jönnek, így ha valamit el is rejtettek, úgy vegyék elő és adják át!" A terv meghatározta a személyek csoportosítását: „... akik ellen politikai vagy egyéb kifogás nem merült fel, ezek a gettóba kerülnek. Továbbá az őrsökön egyébként is kommunistagyanús, általában államvédelmi szempontból gyanús vagy veszélyes elemeket, akiket mint ilyeneket már most is nyilvántartanak." Ezek a „gyanús elemek" kerültek a szigorúan őrzött, csak erre a célra kijelölt gyűjtőtáborokba. A terv utolsó mondata: „... figyelmeztetni kell a zsidókat a kiterjesztett fegyverhasználati jogra!" Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mai területén mintegy 40 ezer főt zártak a kisvárdai (7000), a mátészalkai (18000, mások szerint 16300) és a nyíregyházi (17580, mások szerint 16600) gettóba, illetve gyűjtőtáborokba. (Ebből mintegy ötezer fő volt Nyíregyháza város zsidósága.) A fenti számokban nincsenek benne az akkor munkaszolgálatot teljesítők. Számuk több ezerre tehető. A mai beregi rész zsidóságának nagy részét a beregszászi gettóba, a mérki, a penészleki és a vállaji zsidókat pedig a nagykárolyiba telepítették. A szatmárnémeti gettóban tartották fogva Botpalád, Garbolc, Kishódos, Kispalád és Nagyhódos községek zsidó lakosait. A mátészalkai gettóban sínylődtek É-Erdély, a Felvidék és Máramaros több településének zsidó családjai. A közvélemény máig sem tudja, hogy Nyíregyházától Rakamaz felé mintegy 17 km-re, Varjúlaposon — amely előzőleg lengyel menekültek tábora volt —